Brit, török és holland kutatók nagyfelbontású eszközökkel vizsgálták végig a Gediz-folyó környékét, ahol a kvarcdarabot megtalálták. Erre és más maradványokra 2007-ben bukkantak, de csupán most derítették ki radioszkópos és paleomágneses mérésekkel, hogy a kőeszköz 1,17-1,24 millió évvel ezelőtt készülhetett. Az alkotók azok a korai emberek, akik Ázsiából és Afrikából érkezhettek Nyugat-Törökországba.

Royal Holloway University of London

„Ez a felfedezés nagyon fontos abból a szempontból, hogy milyen útvonalon és mikor hódították meg, illetve szóródtak szét az emberősök Európában. Kutatásunk azt sugallja, hogy ez a kőeszköz a legkorábbi, egyértelműen emberős által alkotott tárgy a régióból" – idézték a hírügynökségek Danielle Schreve-t, a University of London geológusprofesszorát. (Mai kategóriák szerint az emberősök akkori társadalma veszélyeztetett fajnak számíthatott, hiszen Ázsiában, Afrikában és Kelet-Európában alig 18 ezer emberféle élhetett.)

Az 5x3 centiméteres eszközről sokat tudnak a kutatók, de arra még nem jöttek rá, hogy pontosan mire használhatták készítői. A hasonló eszközök alapján azt feltételezik, hogy bőr vagy hús vágására használhatták.

Bár a legrégebbi török eszközről van szó, de nem a legrégebbi emberelődhöz köthető tárgyról. Az afrikai Gona-folyó közelében talált 2,6 millió éves eszközök tekinthetők a legősibb alkotásoknak. A töröknél ugyancsak jóval korosabb, 1,8 millió éves leletek kerültek elő a grúz Dmanisi város határában is.

Törökország a kutatók egyik aranybányája, hiszen erre ingáztak Ázsia és Európa között a különböző népcsoportok. Az emberiség legkorábbi települései és mezőgazdasági területei közül több is itt található.