Mindeddig azonban igen kevés kutatás helyezte vizsgálatának középpontjába a hipnózis hatását az implicit megismerésre, ami a készségtanulásban kulcsfontosságú. Az implicit tanulás olyan önkéntelen vagy nem tudatos tanulás, mely számos motoros (autóvezetés), kognitív (nyelvtanulás, olvasás) és szociális (dialógusok, érzelmi kommunikáció) készségünk alapját jelenti.

Amikor tudatosan és szabályszerűen törekszünk valamilyen anyag elsajátítására, azt explicit tanulásnak nevezzük. A hétköznapi nyelvben az explicit tanulást értjük a „tanulás” fogalma alatt. Az implicit tanulás tehát olyan tanulást jelent, amikor a tanulási folyamatból hiányzik az aktívan fenntartott, tudatos figyelem, és a felidézés során a személy inkább csak „érzi” a megtanultakat. Az implicit emlékezet tehát „a nem tudom, hogy tudom” képessége.

A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete és a Pszichiátriai Klinika munkatársai – Németh Dezső, Janacsek Karolina, Polner Bertalan, Kovács Zoltán Ambrus – vizsgálatuk során az implicit tanulást mérték. A kitűzött feladatot minden vizsgálati személy kétszer végezte el, egyszer éber és egyszer hipnotikus állapotban. A kutatás során hipnózis segítségével gyengítettek specifikus megismerőrendszereket, ezáltal csökkentették a versengést a különböző agyi, kognitív rendszerek között.

Eredményeik azt mutatják, hogy a hipnotikusan módosult tudatállapot segítette az implicit készségtanulást. Az eredmény hátterében az állhat, hogy az agy különböző kognitív rendszerei nemcsak kooperatív módon segíthetik egymást, hanem gyakran versengenek is egymással. Németh Dezső szerint ez az eredmény támogathatja a tanulási és memóriafolyamatok megértését, valamint hozzájárulhat fejlesztési és terápiás módszerek kialakításához.

Egy másik cikkben a szegedi kutatók az implicit készségtanulás egész életen át, 4 évestől 85 éves korig tartó fejlődését mutatják be: a legtöbb kognitív funkcióval szemben nem fordított U alakú – tehát gyerekek és öregek gyengébben teljesítenek, míg a felnőttek jobbak –, hanem folyamatosan ereszkedő tanulási görbét kaptak.

Úgy tűnik tehát, a gyerekek teljesítménye ebben a tanulási helyzetben jobb, mint a felnőtteké. Vizsgálataik szerint 12 éves kor körül romlani kezd az ilyen irányú teljesítmény. Ez jól reflektál arra a hétköznapi megfigyelésre, hogy sportot, zenét, nyelvtanulást már gyerekkorban érdemes elkezdeni, hogy később is hatékony legyen az elsajátított tudás. A kutatás jelentősége kettős. Egyrészt ilyen vizsgálat még nem volt, másrészt az említett korosztályokban ugyanazzal a módszerrel tesztelve a készségtanulást az eredmények összehasonlíthatóvá váltak. Az eredmény rávilágít arra is, hogy a gyerekek teljesítménye azért lehet jobb, mert „néha a kevesebb több”. Ebben a korban ugyanis még bizonyos megismerő-alrendszerek nem fejlődtek ki teljesen, ezért valószínűleg kisebb a versengés közöttük. Feltehető, hogy ez vezethet a hatékonyabb tanuláshoz.

A módosult tudatállapot a szegedi kutatók szerint segítette a nem tudatos tanulás folyamát