Ponty herpesz vírussal irtanák ki az ausztrál édesvizekből az Európából betelepített halakat. A terv nyakatekertnek és első hallásra drasztikusnak tűnik, de a New Scientistben megjelent cikk szerint tanulmányok bizonyítják, hogy a cyprinid herpeszvírus 3 az őshonos halakat, békákat, csirkéket, egereket és gyíkokat nem támadja meg, így a módszer nemhogy nem veszélyezteti, egyenesen segít megőrizni a biodiverzitást - írja a News Week.

Az élővilág sokszínűségét ugyanis éppen az 1850-es években betelepített, és az 1960-as években a vadvilágba kiszökött európai ponty (Cyprinus carpio) veszélyezteti. A faj robbanásszerűen elszaporodott és kiszorítja élőhelyéről az őshonos halakat. A legnagyobb populáció a délkelet ausztráliai Murray Darling medencében él. Itt a kormány szerint a biomassza 80-90 százalékát teszi ki az európai ponty.

Ezek az állatok elhódították a területet a bennszülött halaktól és mivel a folyómeder iszapjában táplálkoznak, eróziót idéznek elő és ezzel rontják a vízminőséget. A halak okozta károk enyhítése évente megközelítőleg 500 millió dollárjába kerül a gazdaságnak – mondta el Barnaby Joyce miniszterelnök-helyettes a BBC-nek. Maga a projekt becslések szerint 15 millióból megoldható.

Az ellenük bevetni kívánt vírus akár a populáció 80 százalékával is végezhet rövid időn belül. A herpesz megtámadja a halak kopoltyúját, bőrét és veséit. A fertőzött állat alig egy hét alatt lassan megfullad.

Ezzel a módszerrel gyorsan meg lehet szabadulni a szaporulat nagyjától, ráadásul 1990-ben, amikor Délkelet-Ázsiában megjelent a vírus a halgazdaságokban, kiderült, hogy az emberekre nem jelent veszélyt a halbetegség.

A tervek szerint a biofegyvert 2018 végén vetnék be, ha nem merülnek fel eddig ismeretlen kockázatok. Addig a kormánynak azt is ki kell találnia, mit fog kezdeni több százezer, ha nem több millió döglött ponttyal.