Több mint tizenegyezer kilométert repült magyar jeladóval a parlagi sas
A sasokhoz hasonló nagytestű madarak 4-5 évesen lesznek ivarérettek. A fiatalok ezeket az éveket tapasztalatszerzéssel töltik. Az egyedek egy része ilyenkor is a költőterületen vagy ennek közelében marad, egyesek viszont hatalmas távolságra kóborolnak el. Ezt a viselkedésbeli különbséget nagyon jól szemlélteti a tavalyi évben Macedóniában Viktorija mellett megjelölt másik négy fiatal sas mozgása is. Filip és Jana az elmúlt több mint egy évben a költőterületen mozogtak, innen csak néhány napos, néhány száz kilométeres körutakra mozdultak ki, de mindig visszatértek.
Az öt madár közül egyedül Damjan mutatott klasszikus vonulási viselkedést. A jelölését követően két hónappal először északkeletnek repült mintegy 300 kilométert, majd Délnyugat-Romániából Törökország felé vette az irányt és itt, Dél-Törökországban pusztult el ismeretlen okból nem egészen egy hónappal később. Még ennél is rosszabbul járt Marko, aki nem sokkal a kirepülés után, még tavaly augusztusban elpusztult. Őt valószínűleg egy emlős ragadozó fogta meg, mert a tapasztalatlan madár nem fán, hanem egy kövön, a talajon éjszakázott.
Az ötödik jeladós madár, Viktorija idén márciusban indult el Macedóniából, és szeptember közepéig 14 országban járt. A nyarat mintegy 6 400 kilométeres, átlag 40–50 km/órás sebességű repülést követően Közép-Ázsiában, Kazahsztánban, pusztai sasok fátlan élőhelyén töltötte, ahol parlagi sas nem fészkel, és minden bizonnyal a területen gyakori ürgékre és mormotákra vadászott.
Orbán Zoltán, az MME munkatársa szerint innen augusztus 16-án indult vissza és Lengyelországon, majd Szlovákián át déli irányba haladva szeptember 16-án Balassagyarmat térségében érte el Magyarországot. Az MME munkatársai szeptember 17-én és 18-án reggel lencsevégre kapták a madarat, aki továbbra is délfelé tartva 19-én már el is hagyta hazánkat és Szerbiában folytatta útját, aminek a végállomása vélhetően a macedóniai születési helye lesz.
