Egy kamráról eddig is tudtak, de a közelmúltban alatta egy ennél jóval nagyobb kamrát találtak – ha pontos a mostani mérés, akkor a nemzeti park alatt a korábban feltételezettnél négyszer nagyobb térfogatú magma rejlik 12-28 mérföld mélységben. A különleges kamrák egymással összeköttetésben állnak.  A Yellowstone Nemzeti Park, amely a Sziklás-hegységben, Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államok határán helyezkedik el, gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről híres és ismert.

A rendkívül ritka szupervulkán-kitörések a közkeletű definíció szerint legalább ezer köbkilométer anyagot lövellnek a levegőbe. Ez mintegy százszorosa a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es erupciójának, amely a 20. század egyik legnagyobb kitörése volt. (A Szent Helen vulkán 1980-as kitörésekor egy köbkilométernyi vulkáni anyag került ki.)

Vulkáni kúp helyett ezek a kitörések óriási horpadályt hagynak maguk után a földkéregben, az üres magmakamrát, amely akár száz kilométer átmérőjű is lehet.

Körülbelül húsz szupervulkánt ismer a tudomány: kitörésük emlékét őrzik a Nápoly melletti Flegrei-mezők, az amerikai Yellowstone Kaldera, az indonéziai Toba-tó és az új-zélandi Taupo-tó. A Yellowstone szupervulkán legutóbb 640 ezer éve tört ki - akkor Észak-Amerika teljes területét beterítette hamuval és más törmelékkel. (A korábbi két nagy kitörése 2 millió, illetve 1,2 millió évvel ezelőtt volt.) Szerencsénkre utóbbi pár ezer évben szupervulkán kitörésére nem került sor a Földön.

A szupervulkán felső kamrájában az olvadt kőzet mennyisége kilenc százaléknak adódott, ami jól egyezik a korábban becsült 5-15 százalékos értékkel. Az újonnan felfedezett alsó tározóban az olvadt kőzet mennyisége csak mintegy két százalék.

A Yellowstone alatti hatalmas földalatti magmakamrát szeizmikus képalkotó technikák segítségével fedezték fel. A geológusok szerint semmi sem utal arra, hogy a kamra térfogata növekedne. Annak az esélye, hogy a szupervulkán egy éven belül kitör, egy a hétszázezerhez, azaz gyakorlatilag semmi.