Az olvasók mindössze 30 százaléka figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be e-könyvet. Negyvenhárom százaléka ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást is, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a weboldal, ahonnan a könyveit letölti.

Ezt a bizonyos kérdőívet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kérésére a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatói számára állította össze a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. A fesztivállátogatók e-könyv olvasási szokásait firtató mintafelvétel bár nem országos szintű volt, a beérkezett válaszok alapján érdekes eredmények és tendenciák bontakoznak ki.

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet elsősorban, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Az olvasó eszköz megléte nagy befolyásoló erővel bír a választásra: azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv olvasó eszközük, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben. A nyomtatott könyvet inkább a könnyebb beszerezhetősége teszi vonzóvá, míg az e-könyvet a kedvezőbb ár miatt választanák többen. Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amit olvasni szeretne – csak valamivel kevesebb, mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg.

A TÁRKI közleménye szerint a válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet – legnagyobb arányban azok, akiknek van olvasó eszközük. Azok körében, akik már töltöttek le valaha az internetről e-könyvet, viszonylag sokan, 42 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le.

„A kérdőív eredményei rámutatnak, hogy az e-könyvek hazánkban is kezdenek valós alternatívát jelenteni az olvasóközönség számára. Bár a 2013-ban készített Hamisítás Magyarországon című jelentése szintén rámutat arra, hogy a fiatalok mintegy harmada használ illegális forrásból származó tartalmakat, arra is felhívja a figyelmet, hogy a megkérdezettek átlagosan 21 százaléka fizetne akkor a legális tartalomért, ha ahhoz olcsóbban juthatna hozzá, mint jelenleg." - értékelte a felmérést Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója szerint „a mostani felmérés alapján amennyire örvendetes, hogy az újdonságok iránt fogékony fiatal korosztály körében egyre elterjedtebb a korszerű e-könyvek használata, azaz az olvasáskultúra a digitális térben sem szorul vissza, olyannyira megdöbbentő szembesülni azzal, hogy az elvileg legtudatosabb állampolgárok, a felsőfokú végzettségűek jelentős része számára szinte teljesen közömbös, hogy olvasnivalójukat legális vagy illegális forrásból szerzik-e. Nyilvánvaló, hogy az oktatás minden szintjén tudatosítani kell, hogy az illegális letöltés éppolyan lopás, mint a bolti tolvajlás. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a kalózoldalak üzemeltetőire a törvény teljes szigorával kellene lesújtani."