Az Európai Unióban keletkezett elektronikai hulladéknak alig 35 százalékát, 3,3 millió tonnát gyűjtötték be és hasznosították újra – olvasható a Countering WEEE Illegal Trade (CWIT) friss jelentésében. A 2012-es adatokat feldolgozó, augusztus végén publikált dokumentum szerint az EU-ban egy év alatt 9,5 millió tonna e-hulladék (számítógépek, okostelefonok, tévék, mosógépek stb.) keletkezett.

Az előírásoknak megfelelően újrahasznosított 3,3 millió tonnányi hulladékon túl a maradék 6,2 millió tonna hulladékból 1,5 millió tonnát illegálisan exportáltak, 3,15 millió tonnát szabálytalanul dolgoztak fel Európában. További 750 ezer tonna esetében ellopták az értékes – nemesfémeket tartalmazó – alkatrészeket, ugyancsak 750 ezer tonnányi elektronikai hulladékot egyszerűen kidobtak a szemétbe. Ezzel értékes alapanyagtól szabadultak meg, miközben a környezetet szennyező anyagokat – ólmot, higanyt, kadmiumot, báriumvegyületeket – zúdítottak a természetbe.

Évente 42 millió tonna a termés Tyrone Siu / Reuters

A földön tavaly 42 millió tonna elektronikai hulladék képződött, azaz a világ hétmilliárd lakosa fejenként hat kilogramm e-szemetet termelt. Természetesen ez a mennyiség egyenlőtlenül oszlik meg. Az USA-ban az egy főre jutó e-hulladéktermelés 29,8 kilogramm, Kínában 5,4 kilogramm. Magyarországon a becslések szerint 120 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, ebből körülbelül 40-45 ezer tonna hulladékot gyűjtenek vissza és kezelnek előírásszerűen. A már nem működő eszközöknek tehát a fele sem kerül megfelelő helyre.

Pedig a hulladékudvarokban le lehet adni a szemétté vált elektronikai eszközöket, és ha valaki újat vásárol, akkor az adott boltnak kötelessége átvenni a régi készüléket, ha az alapvetően fontos alkatrészek nem hiányoznak belőle. Alapvetően befolyásolja a keletkező hulladék mennyiségét, hogy milyen gyakran cseréljük eszközeinket. A mobiltelefonokat általában másfél-két évente váltjuk – tudtuk meg Pintért Róberttől, az eNET kutatásvezetőjétől.

Ezen belül van, aki évente vesz új mobilt, mások ragaszkodnak négy-öt éves készülékeikhez is. Sokan a szolgáltatók által megszabott kétéves hűségidő után váltanak. Az okostelefonokat egyre ritkábban cseréljük – általában akkor, ha tönkre megy az akkumulátor –, amit azzal magyaráz a szakértő, hogy technológiai oldalról semmi sem indokolja a váltást. Nem születnek ugyanis olyan átütő fejlesztések, amelyek ezt a lépést indokolnák.

A tableteket is ezen ok miatt nem cseréljük le – második, harmadik gépnek tökéletesen megfelel egy négyéves eszköz. Televíziók cseréjén nagyobb sportesemények idején gondolkodunk el. Tavaly a labdarúgó-világbajnokság miatt újítottak sokan, jövőre a riói olimpia terelheti a boltokba a vásárlókat. Idén a válság miatt halogatott elektronikai eszközök – hűtőgépek, mosógépek – cseréje a jellemző.

Illetve folyamatos hajtóerőt jelent a tervezett elavulás néven ismert jelenség. Ez azt jelenti, hogy a berendezéseket úgy tervezik, hogy meghatározott idő után – mosógépeknél például tízezer üzemórát követően – szükség legyen a cserére. Egyszerűen azért, mert tervezetten elromlik egy alkatrész.