Barokk szekrény méretű tömény tudományt mutattak be az Akadémia csillebérci tudományos bázisán. A száznegyvenmillió forintot érő, 1270 kilós csúcsberendezést a Genagrid nevű konzorcium működteti. Az innovációs alapból támogatott berendezés műveletvégzési sebessége egészen elképesztő: másodpercenként 6,5 ezermilliárd műveletre képes. Tetemes energiát igényel a működtetése – a keletkező hőt vízhűtéses rendszer vezeti el.

Alapvető a kérdés, hogy mire lehet ezt használni? A rendszer kapacitását elsősorban az asztma, allergia és leukémia kutatására fordítják, de más magyarországi kutatások adatelemzését is segíti a rendszer. A tavaly november óta működő szuperszámítógép működtetői szerint a gép kapacitását még nem tudják kihasználni, hiszen a hardver erősebb, mint amilyen kérdéseket fel tudnak tenni.

Ezek pedig alapvetően a genetikai területről érkeznek. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem professzora szerint a hihetetlen sebességgel fejlődő információtechnológiának köszönhetően egyre olcsóbban – akár már tízezer dollárért – lehet meghatározni például egy ember genetikai állományát, amihez mindössze hét nap kell, de a hálózatok elemzése, a gének együttműködésének feltárása ma még költséges, időigényes munka.

A biológiai, orvosi kutatások a világ többi részén is hatalmas számítógépes kapacitásokat igényelnek. A bemutatón elhangzott, hogy jelenleg az ilyen jellegű tudományos munkák kötik le a szuperszámítógépek tudásának húsz-harminc százalékát.

Falus Adrás akadémikus a KFKI-ben lévő szuperszámítógép mellett