Szombat hajnalban jön hozzánk, hétfőn elszáll a hamufelhő
Galéria a füst kitöréséről és következményeiről. Kattintson a képre!
Izland felett általában nyugatról keletre fúj a szél, így szinte természetes, hogy a hamufelhőt Európa fölé sodorta. A felhőből a nehezebb alkotóelemek már Izland környékén kihullottak, Európa fölé az apróbbak jutottak. Ezek egy része Bozó János szerint akár hónapokig a levegőben maradhat. A hamufelhő egyébként folyamatosan hígul, ráadásul a széttartó áramlások miatt semmiképpen sem olyan koncentrációban ér Magyarország fölé, mint amilyet Németország felett tapasztalnak.
A meteorológus szerint miután apró szemcsékről van szó, ha némi nedvesség is található a légkörben, akkor a térségben éjszaka fátyolfelhősebb lehet az ég, illetve kevésbé lehet majd látni a Holdat. Miután a felhő koncentrációját és pontos összetételét sem ismerik pontosan, ezért nem lehet biztosan megmondani, hogy mennyire homályosítja el az eget.
A felhő Magyarország felett 10,5 kilométer magasságig terjedhet fel, várhatóan 6-7 kilométeres magasságban lesz a legsűrűbb. Az országot szombat hajnalban éri el, majd tovább haladva várhatóan eléri a déli országrészeket is. A meteorológus szerint vasárnapra változik az áramlás iránya, a felhő valószínűleg hétfőn elhagyja az országot.
Bozó János szerint fizikai okai van annak, hogy a felhő ilyen nagy magasságokba is eljut. Eleve 1660 méter magasról veti ki magából a vulkán a hamufelhőt, ami a nagy kibocsátási sebesség miatt magasra jut. Az emelkedést fokozza, hogy a felhő belsejében meleg a levegő, ami a további emelkedést segíti.
Öt-hatezer méteres magasságban éri el a legnagyobb koncentrációt a hamufelhő. A szakember szerint intenzívebb kitörés esetén ennél is magasabbra juthat - a huszadik század legnagyobb kitörését produkáló Pinatubo vulkán kitörési felhője negyven kilométeres magasságba jutott. Az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatt szunnyadó vulkán legutóbb 1821-23 között volt aktív. A szakértők szerint még a korábbi feljegyzések alapján sem jósolható meg, hogy a mostani kitörés milyen intenzitással és meddig fog tartani.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kitörés nem okoz globális lehűlést. A Pinatubo 1991-es és a mexikói El Chichon vulkán 1982-es kitörésével annyi por és hamu került a felsőlégkörbe, hogy átlagosan 0,5-0,7 Celsius-fokkal csökkentette átmenetileg a globális átlaghőmérsékletet. „Az izlandi kitörés nem hasonlítható össze a Pinatubóval, nem éri el azt a mértéket, hogy globális következményei legyenek" - idézte az MTI Hans Olav Hygen, a norvég klímakutatót.
„A mostani kitörés viszonylag csekélynek tekinthető a korábban leírt kitörésekhez képest" - közölte a BBC-vel Colin Macpherson, az angliai Durhami Egyetem geológusa. A szintén izlandi Laki vulkán 1783-84-es kitörése során mintegy 120 millió tonnányi kén-dioxid, azaz a 2006-ban mért európai ipari kibocsátás háromszorosa került a levegőbe. Az akkor kialakult mérgező gázfelhő hónapokkal később mintegy több tízezer szigetlakó halálát okozta.
