A négy nagy krátert és a három kisebbet abban a régióban találták, ahol a lapunkban is ismertetett tavalyi képződményt lelték. Vaszilij Bogojavlenszkij, az orosz gáz- és kőolajkutató intézet munkatársa szerint a hét kráter közül öt a helyi nyenyecek nyelvén Jamal, azaz Világvége-félszigeten található. Négynek a helyét pontosan ismerik, a másik három létezéséről rénszarvaspásztorok számoltak be. Az orosz kutató szerint húsz, de akár harminc kráter is lehet a Jamal-félszigeten. „Ezeket az objektumokat meg kell vizsgálni, de a munka veszélyes lehet a kutatók számára. Az ilyen helyeken gázok törhetnek fel, ami végzetes következményekkel járhat."

Ezt a rejtélyes krátert találták a tudósok Marija Zulinova / Jamali regionális kormány sajtóiroda

Tavaly novemberben orosz tudósokból, orvosból és profi mászókból álló kutatócsoport leereszkedett a 80 méter átmérőjű titokzatos szibériai lyuk mélyére. A 2014. júliusi felfedezés után nem sokkal egy csapat megkísérelt lemászni és mintát venni a különös képződményből, ám akkor az expedíció nem sikerült. A lyuk oldalai instabilak voltak, így arra jutottak, hogy inkább megvárják, míg a peremén a víz megfagy. Novemberben ereszkedtek le a 35 méter mély lyuk mélyére, mintákat vettek és különböző méréseket végeztek.

Marija Zulinova / Jamali regionális kormány sajtóiroda

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a tavaly felfedezett lyuk természetes úton keletkezett. Vlagyimir Melnikov, az orosz tudományos akadémia tagja szerint a furcsa képződményt a klímaváltozás okozta, a fagyott sziklarétegek felolvadtak, és palagáz szabadult fel. Anton Sinitszkij, a Gazprom geológusa pedig azon a véleményen van, hogy a lyukat ugyanazok a gázhidrátok okozták, amelyek a Bermuda-háromszögnél tapasztalt anomáliákért is felelnek.

Az újonnan felfedezett kráterekkel kapcsolatban is azt feltételezik, hogy a klímaváltozás a felelős a jelenségért. Az arktiszi régióban is emelkedik a hőmérséklet, az eddig állandóan fagyott talaj (permafroszt) felenged, gázok keletkeznek. Ez előbbi koncepciót nem vonja kétségbe egy másik magyarázat: eszerint a klímaváltozásra ráerősítenek a mélyben zajló tektonikus folyamatok, azaz alulról és felülről egyaránt melegedik a metánnal teli talaj.

Bogojavlenszkij egy állandó kutatóállomást szeretne a térségbe, hogy ne találgassanak a lehetséges okokról, hanem korrekt mérésekkel adjanak magyarázatot a jelenségre. Szerinte ezt nemcsak az őslakosok védelme érdekében kell megtenni, hanem a helyi infrastruktúra megóvása miatt is.