Az utóbbi egy évszázadban folyamatosan csökkent a vadon élő tigrisek száma, a tendencia öt évvel ezelőtt ért a mélypontra, amikor a World Wildlife Fund (WWF) Global Tiger Forum mindössze 3200-ra becsülte a nagymacskák számát. Ehhez képest igazi meglepetés volt, amikor hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy 690-nel nőtt a számuk a 2010-es adatokhoz képest.

A legtöbb – mintegy 2226 – tigris indiai rezervátumokban él. Ezek az ország egészét beterítik, a déli Keralától egészen az ország északkeleti részén fekvő Nyugat-Bengálig. Nem véletlen tehát, hogy Delhiben tanácskoznak holnap 13 ország miniszterei arról, hogy miként lehetne 2022-ig a duplájára növelni a tigrisállományt.

Szakértők szerint van ok az ünneplésre, azt ugyanakkor nem merték kijelenteni, hogy nőtt a tigrisállomány, vagyis vélhetően az adatgyűjtési módszerek javulásának és a vizsgált területek kiterjesztésének köszönhető a tigrisek számának drasztikus növekedése.

Szibériai tigrisek egy kínai vadvédelmi központban Reuters

„A számoknál fontosabb a trend, és azt látjuk, hogy a trend jó irányba halad" – idézi a The Guardian Ginette Hemley-t a WWF alelnökét. „Ha a politikusok a legfelsőbb szinteken is elkötelezettek, az nagyon sokat számít. Ha a környezetet védik, kontrollálják az orvvadászatot, a tigrisek száma nőni fog. Ez igen egyszerű. Tudjuk, hogy működik" – tette hozzá.

Szavai akár a kambodzsai vagy indonéziai vezetőknek is szólhattak volna, a délkelet-ázsiai országokban ugyanis drasztikusan csökkent a tigrisek száma. Kambodzsa a közelmúltban jelentette be, hogy az országban hivatalosan is kihaltak a tigrisek. Indonézia pedig a „világelső" erdőirtásban – ez főként a pálmaolaj és a papír iránti növekvő kereslet eredménye –, aminek a vadon élő állatok is kárát látják. 

A tigriseket veszélyeztetett fajként tartják számon, túlélési esélyeik ugyanis folyamatosan csökkennek az orvvadászat és a természetes élőhelyük zsugorodása miatt. A fejlődés élővilágra gyakorolt hatását az is mutatja, hogy 1900-ban több mint százezer tigris élt a vadonban.