Statisztikai adatok szerint az ország területén évente négy-öt 2,5–3,5 erősségű, az epicentrum környékén már érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Mérsékelt károkat okozó rengések 15–20, míg erősebb, nagyobb károkat okozó, 5,5–6 magnitúdójú földrengések 40-50 évente pattannak ki. A földrengések az egész Kárpát-medencében a kéreg felső részében, sekély mélységben, 6 és 15 km között keletkeznek. Magyarországon a legnagyobb rengés 1763-ban keletkezett Komáromban, amelynek becsült magnitúdója 6,1 volt. Akkor a város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült.

Az átlagnál gyakrabban és sűrűbben fordulnak elő rengések Komárom-Mór-Berhida környékén, Eger, Kecskemét, Dunaharaszti környezetében, a Jászságban és Békés megyében.

Minden egyes földrengés után felvetődik, hogy vajon előrejelezhetők-e ezek a mozgások. Bár szerte a világon számos kutató dolgozik a megbízható előrejelzésen, eddig nem történt áttörés ezen a területen, és egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez a közeljövőben sem fog teljesen megoldódni – olvasható a földrengés.hu oldalon. Ennek egyik oka, hogy a kőzetblokkok mozgásának számításához nagyon pontosan ismernünk kellene a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen tudjuk mérni megfelelő pontossággal ezeket és sok más, az előrejelzéshez szükséges paramétert. A tudomány mai állása szerint legfeljebb azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen.