A bolygó délután negyed kettőkor lép be a napkorong elé, a vonulás több órán keresztül tart, de Magyarországról a kilépés már nem lesz látható.

(Az esemény 13:12-kor kezdődik, a bolygó 16:56-kor ér a napkorong közepére, Magyarországon a Nap 20:07-kor nyugszik. Az átvonulás megfigyeléséhez itt találnak térképeket.)

A tranzitot csak távcsővel lehet (de csak szűrőfólián keresztül szabad!) megfigyelni; nagyobb teleszkópokkal viszont még egy különleges optikai jelenséget is észlelhetünk. Amikor egy bolygó belép a napkorong elé, látszólag egy fényhíd képződik a két égitest között: mintha a bolygó beleharapna a Napba, kilépésekor pedig kiszakítana belőle egy darabot. A jelenséget a NASA élőben közvetíti.

A Merkúr legutóbbi vonulása 2006-ban volt, a következő 2019-ben lesz, utána pedig csak 2039-ben.

A Merkúr 2006-ban vonult át utoljára a napkorong előtt. A bolygó a korong alsó-középső részén látható, a bal szélen lévő pötty pedig egy napfolt, ami jóval nagyobb a Merkúrnál. Fotó: NASA

A Merkúr-tranzitok azért ennyire ritkák, mert a Naprendszer legbelsőbb bolygójának pályája 7 fokkal elhajlik a Föld pályájától, így aránylag ritkán kerülnek pont egy vonalba. A Merkúr olyan közel van központi csillagunkhoz, hogy mindössze három hónap (88 nap) alatt kerüli meg, ennek során 44 naponta keresztezi a Föld pályasíkját: egyszer "fent", egyszer "lent" (a csillagászatban ezt a két pontot felszálló, illetve leszálló csomónak nevezik). A metszéspontban tartózkodó Merkúr viszont csak évente kétszer, májusban és novemberben  halad el a Nap előtt a Földről nézve. Emiatt az összes Merkúr-tranzit május 8., illetve november 10. környékére esik.

A 2006-os Merkúr-tranzit a NASA felvételén:

 (A jelenséget csak távcsővel és hitelesített szűrőfóliával szabad megfigyelni!)

A hónap további égi jelenségeit májusi csillagászati naptárunkban gyűjtöttük össze: >>>