Hazánkban eddig csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a szén-tüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. Ugyanakkor a szálló porra önálló küszöbértékek nem létezett, így nem lehetett szmogriadót elrendelni.

A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja köbméterenként a 75 mikrogrammot, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 mikrogrammot és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére. Jelenleg szálló porra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásukban vezettek be erre vonatkozó előírásokat.

A minisztérium lépését azzal indokolta, hogy az elmúlt években - főként a téli hónapokban - a levegő szálló por-terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket. Magyarország szálló por szennyezettsége, hasonlóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik.