Szeged mellett Bécs, Krakkó, Brno és Pozsony vett részt abban a kutatási projektben, amelynek során – számos egyéb mutató mellett – az úgynevezett „nyári napok” (amikor a maximum-hőmérséklet eléri a 25 Celsius-fokot) számát és területi eloszlását vizsgálták. Az 1981–2010 közötti időszak mérési eredményei alapján – klímamodellek felhasználásával – a 2021–2050 és a 2071–2100 harmincéves időszakokra készítettek előrejelzést.

Gál Tamás, az SZTE éghajlattani és tájföld rajzi tanszékének helyettes vezetője szerint az elmúlt harminc év időszakában a mért adatok azt mutatják, hogy a nyári napok száma Szeged területén már most is igen magas. A Tisza-parti városban 2014 júniusa és 2015 májusa között a belvárosban 98, a külterületen 84 nyári nap volt. A meleg éjszakák száma (ilyenkor éjféltájt a hőmérséklet magasabb, mint 20 Celsius-fok) ugyanezen időszakban a belvárosban 47, a külterületen 16 volt.

A modellezési eredmények szerint a 2021–2050 közötti időszakban az ilyen napok száma növekszik. A belvárosban 130 ilyen nap is lehet, a 100 napot meghaladó terület kiterjedése pedig jelentősen nő, amely így a külterületi részeken is megjelenik. A 2071–2100-as időszakban az előbbi tendencia folytatódik. Míg a belváros területén ez az érték a 140 napot is meghaladja, Szeged túlnyomó részén 110 fölöttire emelkedik. A század végére a városlakók már a külső területeken is olyan hőstresszel szembesülnek, amilyenben a század elején csak a belvárosi területeken élőknek volt részük. Az előrejelzések szerint a jelenlegieknél több és jóval tartósabb hőhullámra számíthatunk.