Bárhol éljenek is a világon, a szalamandrák életét egy új, kelet-ázsiai eredetű gombafaj fenyegeti. Annyiban új, hogy a kétéltűeket világszerte évek óta gyilkoló Batrachochytrium dendrobatidis gombafaj mutációjáról van szó. A Batrachochytrium dendrobatidis a megfertőzött példányok felét pusztította el, a szakértők attól tartanak, hogy az új variáns, a Batrachochytrium salamandrivorans a maradék állományt irtja ki. A kór megfertőzi az állat bőrét - amely légzőrendszerének létfontosságú szerve - és fekélyeket okoz.

A félelmet arra alapozzák, hogy a holland erdőkből szinte teljesen eltűnt egy szalamandra faj, amit a tesztek szerint a Batrachochytrium salamandrivorans gomba okozott. Karen Lips, a Maryland Egyetem szakértője attól tart, hogy ha a gomba átkerül az Egyesült Államokba, ahol a világon a legnagyobb a szalamandrák sokfélesége, az beláthatatlan következményekkel járhat az ottani élővilág egészére. Kutatók szerint a bőrpusztító gombás fertőzés a kontinens őshonos szalamandráinak tömeges pusztulásával fenyeget, egyes fajok ki is halhatnak. Ugyanakkor a vizsgálatok azt is kiderítették, hogy az ázsiai fajoknál a gomba nem okoz halálos bőrbetegséget, mintegy 30 millió évig együtt élt az ázsiai szalamandrákkal.

Magyarországon is évek óta tudomásunk van a mára az egész földön elterjedt Batrachochytrium dendrobatidis gomba jelenlétéről, amely miatt a világ kétéltűfajainak akár a fele is rövid úton kipusztulhat – a kór ellen egyelőre nincs hatékony védelem. „Három éve a gomba előfordulásáról a magyar békaállományban csupán szórványosan volt ismeretünk, mára a Kőszegi-hegységtől a Zempléni-hegységig mindenütt kimutatható. Sőt, nemcsak a hegyvidéki területen, hanem a síkvidéki Hortobágyon is megtalálható ez a gomba" – nyilatkozta tavaly lapunknak Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa.

Ezt a gombát először ausztrál békákon fedezték fel, majd egy washingtoni állatkertben élő nyílméregbékáról sikerült azonosítani. A gomba a világon mindenütt előfordul, ám ahhoz, hogy a kétéltűekre veszélyes mutáció kialakulhasson, az ember kellett – a kontinensekről akaratlanul oda-vissza hurcolt telepekből jött létre a gyilkos kórokozó. Kiderítették, hogy a gomba génállománya jóval variábilisabb, mint azt korábban gondolták. Egészen új génvonalakat is találtak a vizsgálatok során.

A most publikált vizsgálat arra világít rá, hogy a nemzetközi állatkereskedelem révén terjedő kórokozók milyen veszélyesek lehetnek az őshonos élőlényekre.