Ránk esik az elszabadult műhold?

Hamarosan egy hatalmas szemétdarabbal kevesebb kering a Föld körül, de ennek mégsem örülnek túlzottan a szakemberek. Ez ugyanis az az UARS műhold, amelynek mozgását nem tudja befolyásolni a NASA. A műholdat a légkörben zajló fotokémiai folyamatok jobb megértésének céljával lőtték fel 1991 szeptemberében. A 2005-ig tartó működése alatt az UARS rengeteg hasznos információval segítette a kutatókat, például kiválóan használható adatokat közölt arról, hogy a Nap milyen hullámhosszon milyen mennyiségű energiát sugároz.

A 2005-ös lekapcsolás után a Földhöz közelebbi pályára irányították a műholdat, amely azóta folyamatosan közeledik felénk. A hat és fél tonnás, közel 11 méter hosszú, négy és fél méter széles UARS a NASA számításai szerint valamikor szeptember végén vagy október elején éri el azt a pontot, amikor a gravitáció hatására a folyamatos ereszkedésből meredek zuhanás lesz. Valamennyi űrszemétre ez a sors vár, csakhogy ez a darab túl nagy ahhoz, hogy elégjen a légkörben.

Húsz éve Föld körüli pályán keringő UARS
The seven-ton Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) is deployed by the Space Shuttle Discovery (STS-48) in this NASA handout photo dated September 1991. NASA is expecting the satellite to re-enter Earth's atmosphere in late September or early October. REUTERS/NASA/Handout (UNITED STATES - Tags: SCIENCE TECHNOLOGY) FOR EDITORIAL USE ONLY. NOT FOR SALE FOR MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS. THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. IT IS DISTRIBUTED, EXACTLY AS RECEIVED BY REUTERS, AS A SERVICE TO CLIENTS

A NASA számításai szerint a műhold tizede, 500-600 kilónyi anyag eléri a talajt. A probléma az, hogy nem tudni, hova csapódik a törmelék. Most mindössze annyit lehet tudni, hogy valahol az északi szélesség 57., illetve a déli szélesség 57. foka közötti sávba érkezik egy nyolcszáz kilométeres átmérőjú területre – e sávban hazánk is benne van. (Meg, tegyük hozzá, még egy meglehetősen nagy terület északon Norvégia déli részétől Dél-Amerika legdélibb pontjáig.) Ilyen körülmények között nem zárható ki, hogy a jelenleg 250–280 kilométeres magasságban keringő űrszonda maradványai lakott területre zuhannak, de az optimisták szerint sokkal valószínűbb, hogy lakatlan térségbe esik a törmelék.

Bő tíz évvel ezelőtt, 2001. március 23-án egyszerűbb volt a helyzet. Akkor, ahogy azt eredetileg eltervezték, a légkörbe visszavezetett Mir űrállomás nagy része a Csendes-óceán felett elégett, míg harminctonnányi törmeléke az Új-Zéland és Chile közötti egymillió négyzetkilométeres térségben az óceánba hullott. A Mir 140 tonnás űrállomás volt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.