Portré 140 fényévre lévő bolygórendszerről
A Földtől 140 fényévre található HR 8799 kódjelű csillag mérete a Napénak körülbelül másfélszerese. A hozzá hasonló forró csillagok az exobolygók, azaz a naprendszeren kívül bolygók direkt megfigyelését célzó mérésekből általában ki szoktak maradni, mivel bolygóikról csak kevéssé kontrasztos felvételeket lehetne készíteni.
Van azonban egy nagy előnyük, a fiatal koruk, ami miatt elegendő anyag lehet a csillagtól nagy távolságban kialakuló óriásbolygók létrejöttéhez. A HR 8799 még nincs 100 millió éves, a körülbelül hat millió évvel ezelőtt létrejött bolygói pedig az infravörös tartományban még jelentős mennyiségű sugárzást bocsátanak ki, ezzel is növelve a "megpillantás" esélyeit – jelentette a hirek.csillagászat.hu.
A rendszerről az első, két bolygót mutató felvétel 2004. júliusában készült a Keck-teleszkóppal. Az északi Gemini-teleszkóp infravörös kameráival 2007. októberében rögzített felvételeken a két bolygó képe már jóval kontrasztosabb, míg a 2008. júliusi és októberi Keck-felvételeken már a harmadik bolygó is tisztán kivehető. A különböző időpontokban készült képek alapján a bolygórendszer paraméterei is megbecsülhetők. Eszerint a 10, 10 és 7 jupitertömegű planéták 24, 37 és 67 csillagászati egység – egy csillagászati egység 150 millió kilométert jelent - sugarú pályán keringenek a központi csillaguk körül.
A bolygók és a pályák adataiból látszik, hogy a gázóriások mérete kifele haladva - a Naprendszerben tapasztaltakhoz hasonlóan - csökken. A HR 8799 körüli porkorong egyébként az egyik legnagyobb tömegű ilyen objektum a Nap 300 fényéves körzetében.
A kutatás egyik vezetője, Bruce Macintosh (Lawrence Livermore National Laboratory, LLNL) szerint az eredmény óriási jelentőségű, ugyanis az eddigi, közvetett méréseken alapuló bizonyítékok után több éves munka eredményeként végre közvetlenül sikerült lefényképezni exobolygókat. Ez pedig azt jelenti, hogy az égitestek a közeljövőben a csillaguktól függetlenül is tanulmányozhatók.
