A mostani első körben részben stratégiai fontosságú hazai kutatóhelyek jutottak összességében majd 29 milliárd forintos támogatáshoz, részben olyan vállalatok, melyek versenyképességük javítása céljából pályáztak különféle magyar kutatóhelyekkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel karöltve s kaptak majd 26 milliárd forintot.

Az első kategóriában pályázó egyetemek és kutatóintézetek az idén 65 milliárd forinthoz juthatnak, a második pályázati csoportban pedig 2016-ban 80 milliárdos tervezett keretösszeget osztanak majd szét, ráadásul itt a projektenként igényelhető vissza nem térítendő támogatás összeg is módosult, s most 350 milliótól 2 milliárd forintig terjed. Ez a hazai K+F szféra számára kivételes nagyságú anyagi injekció, ráadásul az innovatív vállalkozások és kutatóhelyek közötti együttműködéseket ösztönző második kategória esetében augusztus 29-ig már a második pályázati fordulóra is be lehet adni a kérelmeket.

Az első kategóriában a legnagyobb összeget, csaknem 2 milliárd forintot az MTA Szegedi Biológiai Központja (SZBK) nyerte egészségügyi és környezetvédelmi molekuláris biológiai kutatásokra. A 22 nyertes pályázatból a legtöbbet, szám szerint hatot a Szegedi Tudományegyetem kapott, ezek között a szájüregi megbetegedések kutatásától a természetes alapú gyógyszerhatóanyagok vizsgálatán át a vízbázisok védelméig és szennyvízkezelő technológiák kifejlesztéséig terjed a témaválaszték.

A második kategóriában az elnyert összeg tekintetében a Richter a rekorder, mely a szegedi egyetemmel és az SZBK-val közösen pályázott innovatív gyógyszeripari kutatásokra. Csaknem ugyanennyit, majd 2,6 milliárdot kapott a Szuzuki, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Bay Zoltán alkalmazott kutatásokkal foglalkozó nonprofit kft-vel és a PEMÜ műanyagipari céggel együtt pályázott biztonságos és környezetbarát gépkocsigyártási technológiák fejlesztésére. Az itt kiosztott összegek átlagosan érthető módon némileg nagyobbak, a legkisebb támogatás valamivel nagyobb, mint félmillió forint.