Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája üledékeket észlelt a Mars északi síkságain, amelyek óceáni fenékre emlékeztetnek – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

"Úgy véljük, hogy ezek az üledékes rétegek jégben lehetnek gazdagok. A felvételek újabb bizonyítékot szolgáltatnak annak az elméletnek az alátámasztására, miszerint a területet valaha óceán borította" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jérémie Mouginot, a grenoble-i Bolygókutató és asztrofizikai intézet (IPAG), valamint a Kaliforniai Egyetem, Irvine csillagásza.

A felszín alatti rétegek tanulmányozására, folyékony víz, valamint vízjég felkutatására hivatott MARSIS két évnyi adatait elemezték a kutatók. Az adatok azt sugallták, hogy a vörös bolygó északi síkságait alacsony sűrűségű anyag borítja. Ez viszont arra utal, hogy egykoron ez volt az óceánfenék.

"A MARSIS 'belelát' a talajba, 60-80 méter mélységig feltérképezve a felszínt. Ebben a szelvényben mindenütt üledékes anyagok és jég nyomait látjuk" – emelte ki Wlodek Kofman, az IPAG radarcsoportjának vezetője.

A marsi óceánok elmélete nem új, az egykori partvonalak körvonalai kivehetők különböző űrszondák felvételein, ennek ellenére a felvetés állandó viták tárgyát képezi. A napokban látott napvilágot egy olyan tanulmány is, amely szerint a vörös bolygót legalább 600 millió éven át rendkívüli szárazság sújtotta.

A Mars történelmét feltáró kutatók viszont úgy vélik, hogy a bolygón két óceán is lehetett: az egyik négymilliárd éve, amikor még sokkal melegebb és csapadékosabb volt az éghajlat, a másik pedig 3 milliárd éve, amikor valamilyen becsapódás hatására a felszínt borító jégpáncél felolvadt, majd a víz az alacsonyabban fekvő területeken gyűlt össze.

Ennek ellenére a későbbi óceán csupán átmeneti "jelenség" lehetett a Marson – a víz nagy valószínűséggel megfagyott, vagy a talajba szivárgott, esetleg permetté alakult, amely néhány millió év alatt a légkörbe emelkedett.

"Aligha maradhatott meg a folyékony víz elég soká ahhoz, hogy kifejlődhessenek bármiféle életformák" – vélekedett Jérémie Mouginot.

A Mars Express által "látott" üledékréteg tipikus kis sűrűségű anyagszemcsékből áll, amelyeket az erodálódó sziklákból "csipeget le" és mos le a víz.

"A Mars Express korábbi, a víz egykori jelenlétére utaló bizonyítékait a felvételek, valamint ásványtani adatok és légköri mérések szolgáltatják. Immár a felszín alatti radarmérések eredményeivel is rendelkezünk, de a kérdés változatlan marad: hová tűnt a víz?" – fogalmazott Olivier Witasse, a Mars Express projektkutatója. 

Az űrszonda 2003. június 2-án indult Szojuz rakétával Bajkonurból, s december végén állt pályára. Küldetése eredetileg 2005 decemberig szólt, de a missziót többször meghosszabbították. A jelenlegi tervek szerint küldetése 2012. december 31-ig tart. Feladata a felszín alatti talajréteg, a felső atmoszféra vizsgálata, a metán megfigyelése a légkörben és a felszín nagy felbontású térképezése.