Mintha nem volna elég baj azzal, hogy gyors ütemben olvad az örök fagy a tundrán, óriási mennyiségű metán kiszabadulásával fenyegetve, most még ez is: sosem látott méretű vírust találtak Észak-Szibériában, a Kolima régióban.

A vírus, mely a pithovírus nevet kapta (a görög pithos szó után, amely egy amforaszerű korsót jelent), 30 ezer éve rejtőzik az örökké fagyott (permafroszt) talajban, és még mindig aktív. Az eddigi vizsgálatok szerint amőbákat fertőz meg, emberre ártalmatlan. Chantal Abergel és Jean-MichelClaverie, a Marseille-i Egyetem kutatói, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban számoltak be a felfedezésről, feltételezik, hogy a permafrosztban olyan patogén vírusok is rejtőznek, amelyekkel még sosem találkozott az ember.

A pithovírus nagyon különbözik az eddig ismertektől: 1,5 mikrométer hosszú, 0,5 mikrométer széles, kb. 30 százalékkal nagyobb, mint az eddig ismert legnagyobb vírus, a pandoravírus, habár csak ötödannyi génje van. A pandoravírust ugyanez a francia kutatócsoport fedezte fel 2013-ban. Végigkövették és filmre vették a pithovírus egész életciklusát.

Ha a vírus egyszer bejut az amőbába, az úgynevezett sejtnedvüreg, a vakuólum falához vándorol.Mindezt sajátos szerkezete révén tudja megtenni, egyik vége ugyanis olyan, mint egy dugó. Az a feladata, hogy lezárja és védje az amforaszerű részecskét, de mihelyt bejut a sejtnedvüregbe, a dugó eltávozik, és megkezdődik a fertőzés. A vírus anyaga szétáramlik a sejtnedvüregben, ami valóságos vírusgyárrá alakul át. Néhány órán belül ezernyi, teljesen kifejlett pithovírus gyűlik össze a sejtnedvüreg szélein, majd valósággal kirobbannak a teljesen lepusztított amőbából, hogy új gazdatesteket találjanak. 12–14 óra alatt szó szerint kiszívják az életet a sejtekből.

Ellentétben a legtöbb vírussal, a pithovírus saját géneket, fehérjéket és enzimeket használ a szaporodásához. Ebben nagyon hasonlít a mimivírushoz, az első óriásvírushoz, amelyet ugyanez a kutatócsoport fedezett fel egy évtizede. Becslés szerint a világ kőolajkészletének 30 százaléka a permafroszt alatt rejtőzik, de számos értékes fémet is rejt a föld, úgyhogy a feltárásuk aligha marad el. A kutatás és a bányászat fokozott elővigyázatosságot követel meg, mondja Claverie. Ha az ott dolgozók különös, eddig nem tapasztalt betegségtüneteket mutatnak, azonnal karanténba kell őket tenni, mert nem ismert kórokozókat hordozhatnak.

Nem csak mamutok kerülnek elő: tundratavak az olvadt nyári időszakban Észak-Szibériában, és a most felfedezett hatalmas vírus elektronmikroszkópos képe

Hogy ezek az eddig nem ismert vírusok jelenthetnek-e veszélyt az emberre, arról megoszlanak a vélemények. Elvileg nem is kell mesterségesen megbolygatni a tundratalajt, hogy ismeretlen vírusok szabaduljanak ki, megteszi a természet maga. A globális klímaváltozás máris súlyosan érinti az összes szárazföld (az Antarktiszt nem számítva) mintegy 20 százalékát kitevő permafrosztot. Hogy milyen ütemben olvad, arról egyelőre csak becsült adatok vannak, de hogy a területe zsugorodik, az bizonyos. Ami a további vírusok előkerülését illeti, nem mindenki enynyire borúlátó.

Janet Janson amerikai kutató, aki az örök fagy területeinek biodiverzitását vizsgálja, úgy véli, az ilyen talajokban talált mikrobák hasonlóak más talajokban és tengeri környezetben találtakhoz, és nem valószínű, hogy a permafroszt több kórokozónak adna otthont, mint bármely más környezet.