Ugyan a Világegyetem egyik legnagyobb mennyiségben megtalálható eleméről van szó, ám a Földön a héliumtartalékok meglehetősen szűkösek, s mivel a meglévő héliumforrások nem tartoznak a megújulók közé, ráadásul ezekből sokkal többet fogyasztunk el, mint amennyit valahogy megtermelünk, egyre nagyobb igény mutatkozik új héliumforrások iránt.

Egy brit kutatócsoport most a Helium One nevű céggel karöltve óriási héliumtartalékokra bukkant Tanzániában. A Nagy kelet-afrikai hasadékvölgy vulkánjaiból kijutó héliumot alapból a mélyebben fekvő kőzetrétegek rejtik, mely becslések szerint másfélmillió köbméter lehet. A sekélyebb kőzetrétegekben csapdába ejthető színtelen, szagtalan nemesgázt nemcsak léghajókba és hőlégballonokba töltik, hanem folyékony állapotban az MRI berendezések félvezető mágneseinek hűtéséhez is elengedhetetlen.

A félvezetőkristályok készítésénél ugyancsak alapvető jelentőségű, ahogy a hegesztésnél is használják. Az Oxfordi Egyetem professzora, a kutatásban is részt vevő Chris Ballentine szerint a most felfedezett készlet 1,3 millió MRI készülék töltéséhez lenne elegendő. Ha a csapdába ejtett hélium túl közel van a vulkáni kürtőkhöz, más gázokkal keveredik, melyektől felhígul. A szétválasztás pedig drága és időigényes folyamat.

A felfedezésüket egy Japánban tartandó tudományos konferencián bejelentő brit kutatók most azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a területet, ahol a vulkánok hígító hatása és az ősi kéregből felszabaduló hélium keletkezési sebessége kitermelhető egyensúlyi állapotot hoz létre.