Óriásbuborékban száguldanának a kínaiak a víz alatt
A víz alatt mozgó testnek nagy ellenállást kell leküzdenie, mert a víz sűrűsége sokszorosa a levegőének. Igen nagy sebességnél azonban úgynevezett kavitáció lép fel a test mögött: a nyomás itt olyan kicsi, hogy a környező víz gőzzé válik és kis buborékok keletkeznek.
Ha sikerül a víz alatt haladó testet teljes egészében egyetlen hatalmas és stabil buborékba "becsomagolni", hihetetlen jelenség következik be: csaknem teljesen megszűnik az áramlási ellenállás és lehetségessé válik a test roppant sebességre való felgyorsítása. A jelenség neve szuperkavitáció.
Az amerikai haditengerészet birtokában már van olyan szuperkavitációs lövedék, amivel túlszárnyalják a hang vízben való terjedési sebességét. Néhány éve az oroszoknak is van ilyen elven működő torpedójuk, igaz, az messze nem érte el a hangsebességet. Az óránkénti 370 kilométeres sebességre képes torpedó gyakorlati alkalmazását pedig megnehezíti, hogy nem kormányozható, tehát csak nyílegyenesen tud haladni.
A Harbin Műszaki Intézet kutatócsoportja - a kísérletekről a South China Morning Post számolt be - két nagy problémát is megoldott. Állítólag rájöttek arra, hogy miként lehet a tengeralattjárót majdnem száz kilométeres óránkénti sebességgel a víz alatt "kilőni", hogy létrejöjjön a légbuborék.
Egy másik innovatív ötlettel pedig megoldották a tengeralattjáró kormányzását. A kínaiak szuperkavitációs tengeralattjárójának felszínét folyamatosan – az ellenállást jelentősen csökkentő - folyékony hártya vonná be. Ezzel a megoldással nem csak az ellenállást csökkentik, hanem a hártya a kormányzást is segítheti. Már csupán a megfelelő teljesítményű hajtóművet kell fejleszteni. Az oroszok megoldása szóba sem jöhet, hiszen az legfeljebb 15 kilométeres hatótávolságú volt.
Ha létrejön, a szuperkavitációs tengeralattjáró kevesebb mint két óra alatt jutna el az egymástól nagyjából tízezer kilométerre fekvő Sanghajból San Franciscóba.