Hiperszonikus fegyverről akkor beszélünk, ha annak sebessége meghaladja az 5 Mach-ot – azaz 10 ezer méter magasságban az óránkénti 6300 kilométeres sebességet.

Hogy mire jó egy ilyen eszköz? - egy ilyen fegyverrel órákon belül elérhető a világ tetszőleges pontja. A Lockheed Martin tulajdonában lévő washingtoni Sandia Nemzeti Laboratórium és az amerikai hadsereg által tesztelt fegyver fejlesztését a szakértők szerint az iráni és az észak-koreai katonai erőfitogtatás indokolja, amit a terroristák megfélemlítése egészít ki, mások ellenben arra hívják fel a figyelmet, hogy idén januárban Kína is tesztelte saját hiperszonikus rendszerét.

A kínaiak célja Washington szerint nem más, mint hogy az amerikai rakétavédelmi rendszeren áthatolva juttasson célba robbanótölteteket – közölte akkor a Pentagonra hivatkozva a Fox News amerikai hírtelevízió. Azaz újabb fegyverkezési verseny elindulásának lehetünk tanui.

Amerikai beszámolók szerint a balesetben senki sem sérült meg, de anyagi kár mégis keletkezett, amit a bázisra visszahulló törmelék okozott. A kísérletben érdekelt cégek biztosak abban, hogy ez a kudarc nem jelenti a program felfüggesztését – a robbanást a számítógépes rendszer hibájának tartják. Jelenlegi helyzetben az tűnik valószínűnek, hogy egy évtizeden belül biztosan nem állhat rendszerbe hiperszonikus fegyver.

Három évvel ezelőtt, 2011 novemberében ugyanakkor sikeres kísérletet hajtott végre egy hasonló eszközzel az amerikai hadsereg. A fejlett hiperszonikus fegyver (Advanced Hypersonic Weapon, AHW) néven ismert eszköz hordozórakétáját a Hawaii-szigetekről lőtték fel, sikeresen, hiszen a légkör felső rétegeiben „hiperszonikus sebességgel sikló” eltalálta a mintegy 4000 kilométerre lévő célpontját. A ballisztikus rakétákkal szemben az AHW-t az teszi különlegessé, hogy ez a fegyver manőverezésre is képes. Az akkori kísérlet célja adatgyűjtés volt a fegyver aerodinamikájával, vezetésével és irányításával, valamint hővédelmével kapcsolatban. A tegnapi kudarc azt mutatja, hogy nem volt tökéletes ez a munka.

A hétfői baleset után az amerikai hadsereg, a haditengerészet és a Rakétavédelmi Ügynökség közös vizsgálatot indított.