„A korábbi nemzetközi vizsgálatok arra utalnak, hogy a légszennyezés növeli az akut szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, különösen igaz ez a szívinfarktusra és a stroke-ra. Eredményeink azt mutatják, hogy a légszennyezettség nem az egyetlen befolyásoló tényező ezeknél a betegségeknél” – idézték a beszámolók Folyovich Andrást. A Szent János Kórház neurológusa munkatársaival 345 stroke-os beteget vizsgált. Az egyik csoport a Józsefvárosban lakott, a másik az elit körzetnek számító Hegyvidéken élt. Mindannyian 2007-ben lettek stroke-osak. Az esettanulmányokban sorra vették a lehetséges kockázati tényezőket, a kezelést, az orvosi utasítások betartását és az egészségi állapotot három évvel a stroke után. Az adatokat ezután összehasonlították a levegő minőségével.

Az egyik vizsgált részen, a nyolcadik kerületi Józsefvárosban 84 ezer lakos él 6,85 négyzetkilométeren. Ez Budapest egyik legnagyobb népsűrűségű része. A kevés zöldövezettel bíró kerületben az átlagkereset és az életszínvonal meglehetősen alacsony. A Hegyvidék népsűrűsége hatszor kisebb, mindössze 56 ezer lakos él 26,67 négyzetkilométeren. Az itt lakók jövedelme lényegesen magasabb, és jóval nagyobb az egy főre jutó zöldterület nagysága is – és az orvosi ellátás is sokkal nívósabb.

A kutatók különös figyelmet szenteltek a közlekedési viszonyoknak és a levegő minőségének a két kerületben. Míg a nyolcadik kerület viszonylag távol esik a város legforgalmasabb útjaitól, Budapest egyik forgalmas része áthalad a Hegyvidék keleti részén. A levegőminőségi mérések szerint a legszennyezettebb levegőt – porszennyezés, nitrogénoxidok, kén-dioxid, ózon – éppen a forgalmas hegyvidéki részen mérték. Igaz, ugyanebben a negyedben regisztrálták a legtisztább levegőt is. A nyolcadik kerületi mérések e két érték között voltak.

A kutatók kiderítették, hogy a nyolcadik kerületben a betegek fiatalabb korban lesznek stroke-osak és nagyobb arányban halnak meg. Ez azonban nem következhet kizárólag a levegőminőség miatt, hiszen a Hegyvidék egy részén jóval szennyezettebb a levegő. A levegő minősége tehát nem egyedül felelős a stroke kialakulásáért. „Levegőszennyezés valóban hozzájárul a jelenséghez, de ebben a szociokulturális tényezők is fontos szerepet játszanak, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni” – érvelt Prágában Folyovich András.