Mivel nagyon sok információ ömlik ránk a Facebookon, a Google-on és más hasonló hálózatokon keresztül, a kutatók azt feltételezik, hogy ezek jelentős véleménybefolyásoló hatással bírnak. A Facebook adatelemzői szerint – erről a Science-ben írtak – a hatás nem olyan erős. A kutatók hat hónapon keresztül követtek 10,1 millió amerikai felhasználót a Facebookon.

Mindinkább ez a nézetek befolyásolásának elsődleges terepe Reuters

Tapasztalataik szerint a baráti hálózatok által követett történetek mutatnak pártpolitikai preferenciát, de a helyzet nem olyan rossz, mint egyesek hiszik. Egy adott felhasználó barátainak átlag 23 százaléka tartozik a másik csoporthoz, azaz republikánus érzelmű is sok demokratával áll kapcsolatban, és fordítva is igaz ez a tétel.

Másik adat: átlagosan csaknem 29 százalékot ér el azon hírek mennyisége, ami ellentétes a felhasználó politikai nézeteivel, mégis megkapja a Facebook hírfolyamán keresztül.

Azaz elvileg bárki hozzájuthat más politikai csoportosulások aktuális információihoz, vagyis a Facebook nem járul hozzá a társadalom további megosztásához. (Közismert, hogy a Facebook titkos algoritmus alapján pakolja a posztokat, és az ember csak azokat látja, amelyeket a szolgáltató arra érdemesnek talál.) „Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ezeket a hatásokat” – mondta a New York Timesnak a tanulmány vezető szerzője, Eytan Bakshy elemző.

Eli Pariser a The Filter Bubble (Információs buborék) című 2011-es könyvében foglalta össze az internetes oldalak szűrőiről, illetve azok hatásáról szerzett ismereteit. Az internetes szűrőknek elvileg az a célja, hogy egyszerűbbé és személyesebbé tegyék az internethasználatot. Ennek a szolgáltatásnak a farvizén azonban az internetes oldalakon összegyűjtött személyes információk (beleértve a Facebookon „lájkolt” oldalakat is) adathalász cégek birtokába kerülnek, amelyek marketingcélokra árusítják a profilokat.

A szűrők Pariser szerint jelentősen torzítják a valóságról kialakított képünket, mivel korábbi választásaink alapján csak azt engedik be, amiről feltételezik, hogy látni szeretnénk, így viszont kevés tér marad az újdonságoknak, a felkavaró híreknek, az inspiráló gondolatoknak. Ha egy híroldalon olvashatunk az Oscar-díj-átadóról és az afrikai éhezésről, többségünk az előző cikket választja majd – olvasható az Internethotline.hu-n. Mivel azonban a szűrők azt figyelik, mire kattintunk először (vagyis mi kelti fel az érdeklődésünket), a jövőben is a hasonló, könnyedebb témákat ajánlják majd, így pedig egyre inkább felborul az egyensúly.

Pariser információs buborékjának egyre nagyobb a jelentősége, hiszen korábban sok Facebook-felhasználó számolt be arról, hogy a jövőben nem követ olyanokat, akik az ő véleményével ellentétes információkat posztoltak.

Ennek a viselkedési formának egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a szakértők szerint a jövő évi elnökválasztáson az győzhet, aki az interneten sikeresen szerepel. Ez lesz ugyanis a nézetek befolyásolásának elsődleges terepe.

„A tanulmány azt mutatja, hogy az általam leírt hatás létezik, és jelentős, de kisebb, mint gondoltam”

– kommentálta a Science-közleményt Pariser. Napjainkban a Facebook több mint 1,3 milliárd felhasználójával a világ legolvasottabb napilapja. A Pew Research Center adatai szerint az amerikai felnőttek mintegy 30 százaléka a Facebookról szerzi be a híreket.

Valóban titkosak a hírek között szelektáló algoritmusok, de az eredmény szerint a közösségi háló nem teszi tönkre a nemzeti diskurzust, van átjárás a politikai csoportok között.