A 2009-ben alapított Lendület program célja a magyar kutatók itthon tartása, a külföldre távozók hazacsábítása. Ugyancsak cél a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézetek hálózatának és az egyetemek versenyképességének növelése. Lovász László akadémiai elnök a mai eredményhirdetésen azt hangsúlyozta, hogy a Lendület program kivételes sikerességét nem csupán a támogatásban részesült kutatások minősége bizonyítja, hanem a különböző kutatócsoportokban dolgozó fiatal és tehetséges kutatók magas száma is.

A Lendület programra idén két kategóriában – az önálló kutatói pályájukat kezdő 38 év alatti tudósoknak szóló Lendület I., és a már önálló kutatói pályát folytató 35 és 45 év közötti tartósan sikeres kutatók számára indított Lendület II. – összesen 96 pályázat érkezett. A 12 nyertes pályázat közül öt a matematika és a természettudományok, négy az élettudományok, három pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területét érinti. A támogatott kutatók közül négyen – Hangya Balázs agykutató, Pásztor Gabriella fizikus, Szilágyi Róbert Károly vegyész és Tory Kálmán gyermekorvos – külföldről térnek haza.

„Három évvel ezelőtt még Párizsba kellett költöznöm a kutatásom miatt, most azonban itthon is folytathatom a munkámat. Mindez nagy felelősség" - mondta el Tory Kálmán, aki az úgy nevezett monogénes gyermekkori betegségek kialakulásának okait vizsgálja. (Tory Kálmán tavaly, a Nature Geneticsben publikált közleménye a mendeli törvények újragondolását hozta el – munkájáról lapunkban is írtunk.)

Pásztor Gabriella a svájci CERN kutatóintézetben dolgozott a kanadai Carleton University megbízásából. Régi álma vált valóra azzal, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársaként kapcsolódhat be a nagy hadronütköztető (LHC) adatainak vizsgálatába, és folytathatja az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.

Simon Ferenc 2010-ben egy nagy összegű uniós támogatásnak köszönhetően alapíthatott saját kutatócsoportot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A korábban hét évet külföldön élt fizikus számára a most elnyert forrás megteremti a lehetőségét annak, hogy már megkezdett kutatásait Magyarországon folytathassa.

Saját kutatócsoportot állíthat fel Weisz Boglárka történész is, aki a középkori Magyar Királyságnak a korabeli Európa gazdasági vérkeringésében betöltött szerepét kutatja. Bizonyítani szeretnék, hogy a Magyar Királyság nem csupán része volt az európai gazdasági folyamatoknak, hanem az egyik mozgatórugója is.

Szintén támogatást nyert a Lendület program idei pályázatán a rákkutatással foglalkozó Mátés Lajos biológus, a jelenleginél megbízhatóbb pénzügyi rendszerek létrehozásának lehetőségeit kutató Rásonyi Miklós matematikus, a kiberfizikai kérdéseket vizsgáló Varró Dániel mérnök-informatikus, a latin nyelv dialektológiáját kutató Adamik Béla, a Kárpát-medence bronzkori történetének jobb megismerését célul kitűző Kiss Viktória régész, és a kromoszómák térbeli szerkezetének kialakulását kutató Székvölgyi Lóránt biológus is.

Az idei nyertesekkel együtt a Lendület program keretében működő kutatócsoportok száma összesen 109-re nőtt.