A legfrissebb hírek szerint Mexikóban azt tervezik, hogy mégis megpróbálják Najának, a 12 500 éve élt tinilánynak a teljes csontvázát napvilágra hozni.

A kutatók a víz mélyén az ősi koponyával Paul Nicklen/National Geographic

Barlangi búvárok véletlenül bukkantak egy lányka csontvázára Mexikóban hét évvel ezelőtt. A 15-16 éves kora körül meghalt fiatal 12 500 éve élt, és szinte ép, majdnem teljes csontvázának vizsgálata Amerika benépesedésének eddig megválaszolatlan kérdéseire adott választ.

A Yukatán-félszigeten részben vízzel feltöltődött, harang alakú barlangtermet, a Hoyo Negrót (Fekete lyukat) a helybéliek Najának nevezik a görög mitológia najádjai, a sellők nyomán. A kutatók által Najának elnevezett lányka egy beomlott teremben feküdt 26 nagy testű emlősállattal, köztük kardfogú tigrissel, vörös hiúzzal, medvével, lajhárral, pumával, prérifarkassal együtt. Ezeknek az állatoknak a többsége a területen 13 000 éve kihalt.

Naja fogának szénizotópos mérése és a csontokra rakódott ásványi anyagok uránium-tórium kormeghatározása egyaránt 12 000-13 000 évesre becsülte a lányka korát.

Naja csontmaradványainak vizsgálata kimutatta, hogy a ma élő amerikai bennszülött indiánok azoknak a korai telepeseknek a leszármazottai, akik Szibériából érkeztek a mai Amerikába az utolsó jégkorszak végén.

Naja és az állatok egy rejtett, mára víz borította lyukon át juthattak a barlangterembe, és óvatlanságuk miatt 30 métert zuhantak a harang alakú terem sekély vízzel töltött aljába – mondta el James Chatters paleoantropológus, kutatásvezető, a bothelli Foster Wheeler Environmental Corporation munkatársa a Nature Magazine-nak.

A lány és az állatok halálakor a barlang még szárazon állt, csak mintegy 10 000 évvel ezelőtt töltődött fel vízzel. A víz és a vízben lévő ásványi anyagok őrizték meg ilyen jó állapotban a lányka csontjait – mondta el Chatters a National Geographicnak, hozzátéve, eleinte attól féltek, összeroppan a koponya a kezükben, de kiderült, hogy még most is kemény a csont. Chatters szerint elképzelhető, hogy a lány vizet keresett a meglehetősen kietlen területen. A zuhanáskor eltört a medencecsontja. Innen már nem volt kiút számára. Csontvizsgálata csontritkulást és erős fogszuvasodást is kimutatott, amit talán korai terhesség okozott.

Mivel eddig a csontok felhozatala nem volt biztonságosan megoldható, a kutatók úsztak be a maradványokhoz és végezték in situ, a helyszínen a méréseket. Számításaik szerint Naja 1,5 méter magas lehetett. Kicsi, szögletes arckoponyája a hangsúlyos homlokkal egyezéseket mutatott a 10 000 éves korai amerikai betelepülők antropológiai jegyeivel, noha a koponyalakok között mutatkoznak eltérések.

A mai bennszülött amerikaiak koponyája inkább a kínaiakéra, koreaiakéra, japánokéra emlékeztet, de az Amerikában talált legkorábbi emberek arckoponyája ezeknél jellegzetesen keskenyebb és hosszabb. Ezért akadnak kutatók, akik úgy vélik, valamiféle kettős betelepülés történhetett. Naja mitokondriális DNS-e azonban egyezik a mai bennszülött indiánokéval. Ezek az eredmények együtt pedig alátámasztják azt a véleményt, hogy az amerikai őslakosok ősei Szibériából származtak – mondta el Chatters a Live Science-nek.

Egyre több régészeti, genetikai, nyelvészeti adat mutat arra, hogy Amerikát elsőként 15 000–20 000 éve Szibériából érkezettek népesítették be, akik az utolsó jégkorszakban az Alaszka és Eurázsia között kiemelkedő Bering-hídon át száraz lábbal keltek át a mai Amerikába – mondta el a Nature Magazine-nak Chris Tyler-Smith, a Wellcome Trust Sanger Institute genetikusa.