Szerencséje van a rózsaszín leguánnak, pont nem felé folyik a láva
A szigeten él a világ egyetlen rózsaszín leguán-populációja, de a hatóságok szerint egyelőre nincsenek veszélyben. Az abcnews.go.com közlése szerint a láva délnyugati irányban folyik a hegy oldalán lefelé, míg a leguánok annak északnyugati lejtőjén élnek. A több kilométerről is jól látható vulkánkitörés közelébe nem engedik a turistákat.
Az UNESCO világörökségi védelmét élvező rendkívül érzékeny ökoszisztémájú Galápagos-szigeteken számos olyan faj él, amely máshol nem található meg a világon, s bár Charles Darwin óta a mintegy száz sziget az evolúciókutatás kiemelt helyszíne, még mindig akadnak itt meglepetések. Híres, 1835-ös galápagosi útján Darwin figyelmét is elkerülték a mostani vulkánkitörésben érintett rózsaszín leguánok.
Diego Paredes / REUTERS/Galapagos National Park |
Amikor a neves angol természettudós 1835-ben a Galápagos-szigetekre érkezett, az ott élő, ma már Darwin-pintyekként ismert madarak változatos csőrformáját tanulmányozva dolgozta ki híres evolúciós elméletét. A szigeteken járva azonban nem találkozott azokkal a rózsaszín leguánokkal, amelyek még a pintyeknél is korábbi példát szolgáltatnak az új fajok kialakulására.
Bár először 1986-ban figyelték meg e lényeket, a római Tor Vergata Egyetem biológusai először 2009-ben írták le új fajként a rózsaszín leguánokat. A szigeteken korábban ismereteink szerint két Conolophus-leguánfaj, a varacskosfejű leguán és a Santa Fé-szigeti varacskosfejű leguán él. A rózsaszín leguánt eddig az előbbi színváltozatának tekintették, ám a hüllőn elvégzett genetikai vizsgálatok alapján világossá vált, hogy a rózsaszín valójában egy harmadik, különálló faj, amely ráadásul a másik kettőnél korábban, mintegy 5,7 millió évvel ezelőtt vált önálló fajjá.
A 12 kilogrammos rózsaszín leguánokból a becslések szerint alig száz példány él.