Magyarország egyebek mellett azért fúrja az EU klíma-programját, mert a hazai illetékesek attól félnek, hogy a szigorú szabályok bevezetése (20 százalékos széndioxidkibocsátás-csökkentés, különféle szabályozókkal kikényszerített energiatakarékosság és hatékonyságnövelés) ipari létesítmények bezárásához vezetne, és ezzel foglalkoztatási krízist okozna. A tetszetős, de adatokkal vagy példákkal soha alá nem támasztott elméletet most amerikai kutatók is hátbatámadták: a The New York Times írása szerint a hasonló projektekben pionírnak számító Kalifornia példája épp az ellenkezőjét bizonyítja. A délnyugati államban 1978-ban lépett életbe az állami energiahatékonysági politika, azaz harminc éve lehet figyelni, hogyan reagálnak minderre a fogyasztók és az egyes iparágak. A Berkeley Egyetem fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglakozó kutatóintézetében készült elemzés először is megvizsglta, hogy hogyan alakult a munakerőmérleg az energiaiparban és más ágazatokban a korlátozások bevezetése után. Kiderült, hogy a hagyományos energiaszektorból eltűnt munkahelyeknek a sokszorosa keletkezett az államban más ágazatokban - például a világítástechnikai iparban és a szolgáltatásokban. -Nyilvánvaló, hogy a fogyasztók - ha érdekeltté teszik őket, és a megfelelő technológiák is rendelkezésre állnak - képesek csökkenteni az energia-ráfordításaikat. Az így megtakarított dollárok pedig munkahelyeket teremtenek a kereskedelemben, az élelmiszertermelésben és másutt - állítja David Roland-Holst, a kutatás vezetője.