Mint ismeretes, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megsemmisítette az elsőfokú hatóság döntését, mely szerint lápnak minősül a szóban forgó terület. Az ügyben bírósági eljárás van folyamatban, és számos természetvédelmi civil szervezet is petíciót nyújtott be a környezetvédelmi tárcához ez ügyben. A minisztérium célja, hogy több oldalról megalapozott szakértői vélemény alapján szülessen döntés arról, hogy az adott terület természetvédelmi szempontból lápnak minősül-e és így a törvény erejénél fogva védett-e.

Korábban megírtuk, hogy két nemzeti park is állást foglalt a lápjelleg mellett és meghatározta annak kiterjedését, de az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) nem fogadta el ezeket, kiküldte saját szakértőjét, aki - a helyiek szerint - nem is a láp területén vett mintákat, majd kimondta, hogy ott nincs láp, ezért megszüntették a terület védettségét. Ezt követően fordult a Levegő Munkacsoport a Pest Megyei Ügyészséghez, arra kérve a hivatalt, hogy az OKTVF jogerőssé vált másodfokú határozata ellen nyújtson be óvást.

„Nem kezdhet építkezést, illetve nem készíthet elő semmilyen efféle tevékenységet az Auchan üzletlánc menedzsmentje a dunakeszi láp területén és annak védőzónájában az ombudsmani ajánlás kiadásáig" - 2009 december közepén erről adott ki közleményt Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek országgyűlési biztosa.

Január végén egy még nagyobb tekintélyű szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya kelt a láp védelmére. A tudósok szerint a dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a lápokra vonatkozó kritériumoknak, hiszen a terület jelentős részét egész éven át víz borítja és az év nagy részében a vízzel nem borított területek talaját is átitatja a víz. A terület nagy részén lápi életközösségek uralkodnak, amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, vagy a rekettyefüzes lápcserjés.