Friss kutatások szerint itthon is egyre gyakoribb a “kaptárelhagyás” jelenség, aminek fő oka, hogy a méhek az erős vegyszerezés következtében összezavarodnak és nem találnak élelmet, így tömegesen hagyják el a méhkaptárakat. A kutatások vezetője, Dr. Békési László, a Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési központ Méhészeti Intézetének kutatója a Francia Intézet rendezvényén azt is elmondta, hogy ez a jelenség azért is aggasztó, mert hasonló jelekre lettek figyelmesek az Egyesült Államokban a nagymértékű méhpusztulás előtt.

 Hazánk egyelőre az egyik legjobb helyzetben van Európában, hiszen a 2006-ban ötpárti egyetértéssel meghozott GMO-mentes stratégiának köszönhetően mezőgazdasági termékeink nem terheltek génmódosított összetevőkkel. Ezt az állapotot kellene fenntartani, mivel a magyar méz az európai piacon is kiemelkedő színvonalú. Azonban a mézelő méhek az utóbbi években tömeges pusztulásnak indultak, emiatt a méztermelés is visszaesett.

 A probléma gyökerének a mezőgazdaság monokulturális termelését és a túlzott vegyszerhasználatot látja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, aki előadásában a hazai méhpusztulások főbb okait  ismertette a legfrissebb nemzetközi kutatások és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság ( EFSA) jelentései alapján.

 "Jóllehet Magyarországon a méhpusztulásoknak nem közvetlen okai a vegyszerezések, viszont áttételesen kijelenthető, hogy ezek a méhek immunrendszerét teszik tönkre, emiatt a rovarok legyengülnek és így könnyen áldozatává válhatnak egy vírusnak, vagy gombásodásnak. A méhekre veszélyes vegyszerek közül négy ilyen anyag használatát függeszti föl az Európai Unió december elsején hatályba lépő, két évre szóló szabályozása. A felfüggesztett vegyszerek között van a három legveszélyesebb neonikotid alapú molekula, aminek egy miligrammja százezer méh halálához elegendő dózis” - nyilatkozta a szakértő.

 A Greenpeace üdvözölte a szabályozást, de további javaslata egy beporzóvédelmi akcióterv, amely elősegítené a méhek védelmét hazai és uniós szinten, s amelyben a természetes méhlegelők létrehozását  és a kémiai növényvédőszerek korlátozását szorgalmazza. A beporzó rovarok eltűnése a környezet szegényedése mellett jelentős gazdasági kieséssel járna, és Olivier Belval, a francia Méhész Egyesület elnöke szerint nagy mértékben emelkednének az élelmiszerárak.

"A méhek nyolcvan százalékát porozzák be a világ haszonnövényeinek. Kutatások bizonyítják, hogy Európában a mezőgazdasági terményekhez a beporzók egy évben húszmilliárd dollár értékben járulnak hozzá. Kijelenthetjük, hogy ha a méhek eltűnnek, akkor ez az összeg hiányként jelenik majd meg. Zöldségeink és gyümölcseink jó része a méheknek köszönhető, ahogy a vetőmagok is” - mondta el a Népszabadságnak a francia méhész.

 Olivier Belval arra is kitért, hogy miben látja a megoldást, mit javasol a Francia Méhész Egyesület az európai uniós döntéshozóknak.  “Az egyetlen járható út a mezőgazdaság gyökeres megváltoztatása. Az intenzív, monokulturális termelést kis léptékű, változatos gazdálkodásra kell cserélnünk. Ilyen módon csökkenthető a vegyszer- és műtrágyahasználat, hiszen a természetes egyensúlyi állapotban nincs szükség túlzott vegyszerhasználatra, és a termelés is hatékonyabb. Sokkal több kisléptékű praktikára van szükség a mezőgazdaságban, nem pedig kőolajalapú vegyszerekre. A kőolajárak emelkedésével ugyanis a vegyszerek árai is emelkedni fognak, míg végül kőolaj nélkül maradunk. Ezen a ponton pedig szinte lehetetlen lesz vegyszermentes technológiára váltani. Az egyetlen megoldás, ha még időben váltunk, ezzel a méheket is megmenthetjük a pusztulástól.”