Camila Moreno braziliai emberjogi szakértő, a Terra de Direitos nevű szervezet munkatársa szerint az agroüzemanyagok hatalmas mértékű térnyerése Brazíliában együtt jár a rabszolgamunka és a gyerekmunka terjedésével, és - az ültetvény-területek kialakítását megelőző égetések miatt - az üvegházgáz-kibocsátás növekedésével is. A szakértő azon a budapesti konferencián beszélt, ahol bemutatták az EU-s bioüzemanyag-politika hatása a fejlődő országokra című, a Föld barátai (Friends of the Earth)által készített tanulmányt.

Moreno a következmények között említette azt is, hogy az óriási monokultúrás ültetvények a földtulajdon még erősebb koncentrációját eredményezik, miközben a vidéki, szegény őslakos közösségeket megfosztják a földtől. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője úgy fogalmazott: -az európai közvéleményt rendszerint azzal igyekeznek megnyugtatni, hogy az EU-ban csak a fenntartható körülmények között termelt bioüzemanyagokat engedélyezik. Ez azonban legfeljebb a tagállamokban zajló termesztésre igaz, ugyanakkor az agroüzemanyag-gyártás alapanyagai döntően az EU-n kívülről érkeznek.

A lefontosabb "hátországnak" dél-amerika számít. A kontinens szójatermelés az elmúlt 15 évben több mint kétszeresére növekedett. Az amazonasi erdők területének 16 százalékán és a Cerrado füves pampáinak 60 százalékán jelenleg már takarmány- és üzemanyagnövényeket termesztenek. Az erdőirtások aránya sokévnyi csökkenés után tavaly óta megint növekszik, és a szakértők azt jósolják, hogy a szójaültetvények terjeszkedése miatt 2050-re az amazonasi esőerdők további 40%-a eltűnik. Már ma is az erdőirtások felelősek a globális üvegházgáz-kibocsátás 18 százalékáért, ami több, mint az EU teljes gázkibocsátása.

A biodízel-kereslet felfutása miatt a korábban az alapvető fontosságú élelmiszernövények termesztésére használt óriási dél-amerikai területek is a szójatermelésre álltak át. Ennek hatására Argentinában a rizstermesztésre használt területek 44 százalékkal, a kukoricatermő területek 26 százalékkal csökkentek, a búza termesztése 3 százalékkal, a napraforgóé pedig 34 százalékkal kisebb területen folyik. A termelés csökkenése folytán az árak drasztikusan emelkednek: a rizsé egyetlen év alatt 130, a lencséé 270 százalékkal.

További kockázati tényező, hogy a latin-amerikai szója nagyrészt az amerikai Monsanto cég genetikailag módosított vetőmagjaiból, a Roundup Ready-ből származik. Ez a meglehetősen drága technológia nagymértékű vegyszerhasználatra kényszeríti a gazdálkodókat (ami éppen ellentétes azzal az eredeti ígérettel, hogy a génkezelt fajta révén csökken a kemikáliák mennyisége a környezetben). A Roundup Ready szója tulajdonságait úgy alakították ki, hogy ellenálljon a Monsanto cég Roundup nevű növényvédő szerének.

Mellékhatásként megkezdődött a gyomirtószer-toleráns gyomnövények kialakulása, ami miatt egyrészt növelni kell a Roundup használatát, másrészt régebbi, ártalmasabb vegyszereket is újra alkalmazni kezdtek. A tanulmány adatai szerint a szójaültetvények közelében lakó közösségekben komoly egészségügyi problémák jelentkeznek: gyakori a folyamatos fejfájás, a bőrkiütés, a többféle gyomorprobléma, a terméketlenség. Megnőtt a születési rendellenességgel, végtaghiánnyal született csecsemők aránya is.

Szójababok egy brazil földműves kezében - a dél-amerikai országban közel 20 év alatt megduplázódott a szója termesztés, már a világ második legnagyobb exportőrei