Az Edinborough-i Egyetem kutatói az emberi genomot hasonlították össze 11 más faj genetikai állományával, közöttük az egérével, a patkányéval, a gorilláéval és a csimpánzéval, hogy a legfontosabb különbségeket találják meg bennük. Eredményeik szerint - amelyeket a Nature Communications című folyóiratban publikáltak - az miR-941 gén csak az emberben található meg: sem más főemlősökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen. Valamikor 1 és 6 millió évvel ezelőtt jelent meg, miután az emberi faj evolúciója elvált a többi emberszabásúétól.

A gén a magasabb rendű agyműködés két területére hat rendkívül erősen: a döntéshozatalra és a nyelvi képességekre - e két tulajdonság különösképpen jelentékeny szerepet játszik emberi mivoltunkban - olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban.

Mint az már köztudomású, a fajok közötti különbségeket a létező gének megváltozása, törlődése vagy duplikálódása okozza. A skót szakemberek azonban azt állítják, hogy az miR-941 már teljesen funkcionálisan, a nem kódolódó - korábban "hulladékként" nevezett - DNS-szakaszok közül emelkedett ki evolúciós szempontból viszonylag rövid idő alatt. Mindeddig nagyon nehéz volt ezt a folyamatot működés közben megfigyelni.

Martin Taylor, a Genetikai és Molekuláris Orvostani Intézetben végzett kutatás vezetője szerint "mint faj, az ember csodálatosan találékony - mind társadalmilag, mind technikailag képes egyidejűleg fejlődni. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy genetikai szinten is leleményesek vagyunk. Ez a molekula a semmiből bukkant fel akkor, amikor fajunk éppen olyan drámai változásokon ment keresztül, mint a felegyenesedés, a hosszab élettartam, a kommunikáció és az eszközhasználat elsajátítása. Most abban reménykedünk, hogy további, emberré válásunkra magyarázattal szolgáló új géneket találunk".