A Panphagia protos (magyarul „első mindenevő”) névre keresztelt állat leletére még 2006-ban bukkantak rá Északnyugat-Argentínában, az Ischigualasto-völgyben. Az akkor fellelt csontok segítségével a szakembereknek három év alatt sikerült teljesen rekonstruálniuk az őshüllő testét: mindössze harminc centiméteres magasságával és kb. másfél méteres testhosszával a Panphagia szinte eltörpült késői leszármazottaihoz képest.

 Állkapcsának formájából és fogainak felépítéséből a tudósok arra következtetnek, hogy ez a 228 millió évvel ezelőtt élt dinoszaurusz a hús mellett rendszeresen fogyasztott különféle növényi anyagokat is. Könnyen meglehet, hogy a Panphagia felfedezése miatt a paleontológusok kénytelenek lesznek újragondolni a növényevő óriáshüllők eredetéről vallott nézeteiket. Eddig azt hittük, hogy ezek a hatalmas, akár több tíz tonnát is nyomó monstrumok 205 millió éve alakultak ki, de a friss eredmények alapján valószínű, hogy már sokkal korábban létrejöttek – nyilatkozta a Plos One internetes magazinnak Oscar Alcober, a San Juan-i Természettudományi Múzeum igazgatója.

Argentína egyébként az utóbbi évtizedekben – a rengeteg értékes leletnek köszönhetően – az őslénykutatók igazi paradicsomává vált: a nyolcvanas években például itt találták meg az eddig ismert legnagyobb növényevő dinoszaurusz, a több mint negyven méteres hosszúságú Argentinosaurus huinculensis maradványait is.

A Panphagia rekonstruált csontváza