Akkoriban – a perm időszakról beszélünk –, az élőlények a gyíkokhoz hasonlóan másztak, de ez a furcsaság lehetett az első, amelyik négy lábra állva közlekedett.

Illusztáricó: Morgan Turner / Brown University

Linda Tsuji, a kanadai Royal Ontario Múzeum munkatársa így írta le az állatot: „Képzeljünk egy tehén nagyságú, növényevő hüllőt, bütykös koponyával és csontos páncéllal a hátán. Ilyen volt a Bunostegos akokanensis."

A Journal of Vertebrate Paleontology tudományos szaklapban közölt beszámoló szerint a négy lábra állás megjelenése összefüggésben lehetett az őshüllő élőhelyével.

A csontok a mai Niger területéről kerültek elő – 260 millió évvel az a vidék meglehetősen száraz lehetett. Ilyen környezetben a négy lábon járás kisebb energiát emésztett fel, mint a hason csúszás. Márpedig egy kietlen környezetben hosszú utat kell megtenni, mire táplálékhoz jut valaki. A Bunostegos testfelépítése arra utal, hogy ez volt az első állat, amelyik erre képes volt.