Megújuló energiák mellett a karbonszaurusz
Az aktivisták célja az volt, hogy átadják a minisztérium képviselőjének a megújuló energiák terjesztését követelő képeslapokat. A képeslapokat nyáron egy megújuló energiákat népszerűsítő országjáró túrán gyűjtötték. Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse a minisztérium előtt elmondta: „azért gyűjtöttük a támogató képeslapokat, mert rendkívül fontos, hogy egy kellőképpen bátor és határozott Nemzeti Cselekvési Tervben rögzítsük: a következő tíz évben pontosan milyen lépésekkel segítjük a megújuló energiák terjedését. A Cselekvési Terven múlik, hogy Magyarország valóban elmozdul-e az érdemi konkrétumok felé a megújulókkal történő munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés és a széndioxid-kibocsátás csökkentésével, vagy megmarad a szavakkal védekezés szintjén".
Uniós kötelezettségek szerint a Nemzeti Cselekvési Tervet előbb-utóbb a hazai jogrend részévé kell tenni. Bár az Unió csak 13 százalékos megújuló energia részarányt vár 2020-ra Magyarországtól, a Greenpeace szerint ennél jóval magasabb arány is reálisan elérhető. A Greenpeace szerint a megfelelően bátor Cselekvési Terv nemcsak az éghajlat védelme miatt fontos, hanem gazdaságilag is előnyös. A kőszén, a földgáz és a nukleáris energia veszélyesek és növelik energiafüggőségünket, míg a megújulók segítségével új technológiai fejlesztések valósulhatnak meg, munkahelyek százezrei teremthetőek és nagyobb energiabiztonságot nyújthatnak.
A megújuló energiákban és az üvegházhatású gázok csökkentésében hatalmas lehetősége rejlenek. A Greenpeace és az Európai Megújuló Energia Tanács júliusban bemutatott közös tanulmánya, az Energia[Forradalom] szerint 2050-re az európai áramellátás 97 százalékát és a teljes energiafelhasználás 92 százalékát tudnánk megújuló forrásokból biztosítani a szélerőművek, napelemek és egyéb technikai eszközök jelenlegi fejlettségi szintjén.
