Megtalálhatták Hannibál útját
Hannibál Kr. e. 3. századi hadjáratát az ókor legnagyobb szabású katonai manőverének tartják a történészek. A karthágói hadsereg parancsnokaként Kr. e. 218 és 201 között viselte a második háborút Róma ellen. A mai Tunézia területén egykor virágzó Karthágó Róma legnagyobb katonai ellensége volt azidőtájt.
Hannibál a második hadjáratban 30 ezer katonát, 15 ezer lovat és 37 elefántot vezetett át az Alpokon, hogy a szárazföld felől kerülve legyőzze Rómát. A zseniális stratégia egy sor győzelmet hozott a pun seregnek, de végül Kr. e. 202-ben Zamánál csatát veszettek Róma ellen.
A történészek régóta vitatkoznak azon, hogy milyen útvonalon jutott át Hannibál seregével az Alpokon, megingathatatlan régészeti bizonyítékot azonban nagyon nehéz találni erre a kérdésre. A friss tanulmány a francia-olasz határon fekvő, ókorban megbolygatott talajú hágót tartja az átkelés útvonalának. A nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy a hadvezér a háromezer méter magasra vezető Col de Traversette hágón haladt át.
A kutatók remélik, hogy egyéb bizonyítékokra is bukkannak, például a lovak vagy akár az elefántok ürülékéből származó galandféreg petékre. A Cole de Traversette hágónál egy méter vastag sárrétegben fedezték fel a hadjárat idején feltört talaj maradványait. Chris Allen, a Queen's University Belfast tudósa elmondta, hogy a talajréteget sok ezernyi ember és állat áthaladása mozgathatta meg ennyire.
A talajban talált mikrobák vizsgálatának eredménye arra utal, hogy a pun invázió idejéről származnak.
Fél évszázaddal ezelőtt Gavin de Beer brit biológus ugyancsak azt állította, hogy a Cole de Traversette hágón át vezetett Hannibál útja, ám ezt az állítást nem fogadta el széles körűen a tudóstársadalom.
