Az amerikai mamutok, óriáslajhárok és társaik kihálásának okáról több feltételezés létezik. Az egyik szerint egy felrobbanó üstökös törölte el a kontinens színéről 12 900 évvel ezelőtt a megafaunát. Az elmélet követői a talajban fellelhető, e korból származó szokatlan szerves törmelékben látják a bizonyítékot. Szerintük az csak szélsőséges, egész Észak-Amerikán átsöprő tűzvész eredménye lehet. Brit kutatók most azt állítják, hogy e törmelék nem más, mint gombamaradvány és rovarürülék.

Andrew Scott, a University of London kutatója és kollégái négyféle mikroszkopikus eljárással tárták fel e rejtélyes törmelékalapjának, az úgynevezett széntartalmú gömböcskéknek a szerkezetét - tudósít a Science magazin hírportálja.

A kutatócsoport párhuzamot lelt fel a 12 900 éves széntartalmú gömböcskék és az úgynevezett szkleróciumok, egyes gombák túlélőképletei között. Amikor a szkleróciumokat viszonylag alacsony hőfokon hagyták megszenesedni, tovább nőtt a hasonlóság. A hosszúkásabb alakzatok pedig valószínűleg termeszek ürülékei - írják a kutatók a Geophysical Research Letters című szaklapban.

A gömböcskékről azt is kiderítették, hogy alacsony hőmérsékletű természetes tüzekben keletkeztek, tehát biztosan nem egy üstökös okozta intenzív tűzvészben. Scott munkája visszaterelheti a figyelmet a többi elméletre, miszerint a korai ember, az éghajlatváltozás vagy járvány okozta a mamutok és társaik pusztulását.

Az üstököselmélet hívei ennek ellenére úgy tűnik, megingathatatlanok hitükben. James Kennett paleoceanográfus, a Kaliforniai Egyetem nyugalmazott professzora e-mailben adott hangot kétkedésének. Legfőbb ellenérvként egyes széntartalmú gömböcskék szokatlan velejáróit, a nanogyémántokat említette. Ezek nanométeres nagyságú gyémántdarabkák, amelyek az üstökös-elmélet elkötelezettjei szerint csakis egy becsapódás szélsőséges körülményei során keletkezhettek.