Meglepő felfedezést tettek ősapáinkról
A BBC-nek nyilatkozó genetikus, Eske Willerslev szerint ebben a témában az övéké a legátfogóbb vizsgálat, hiszen 101 bronzkori ember génállományát elemezték. A koppenhágai természettudományi múzeum munkatársai az úgynevezett jamnaja-emberre koncentráltak. Nekik köszönhető, hogy az érintett térségbe korábban érkezett vadászó-gyűjtögető népek körében egyre több lett a barna szemű, fehér bőrű ember, akik – az őslakosokkal ellentétben – rendelkeztek a tehéntej fogyasztását toleráló génmutációval. Eddig az volt a nézet, hogy a laktóztolerancia a Balkánon vagy a Közel-Keleten alakult ki korábban, már a kőkorszakban. Ezzel szemben ez a képesség a jamnaja ember megjelenéséig igen ritka volt a mai Európa területén. Hosszú idő telt el, mire ez a tulajdonság általánossá vált a vén kontinensen.
Ez a bejelentés ráerősít egy másik, idén márciusban publikált eredményre. Egy nemzetközi kutatócsoport akkor a Nature-ben arról írt, hogy a mai közép-európaiak jelentős része olyan csoportoktól származik, amelyek mintegy 4500 éve a mai Oroszország déli részéről vándoroltak be.
A Harvard Egyetem professzora, David Reich vezette kutatócsoport a mai Németország, Magyarország, Svédország, Spanyolország és Oroszország területén élt európai emberek maradványaiból vontak ki DNS-t. Elemzésük azt mutatta, hogy 7000-8000 évvel ezelőtt földművesek egy csoportja vándorolt a nyugat-ázsiai pusztákról Európába. A földművesek különböztek azoktól a vadászó-gyűjtögető népektől, amelyekkel a bevándorlók találkoztak, miközben benépesítették a kontinenst. A két csoport 5000-6000 évvel ezelőtt összekeveredett, azonban a modern európaiak genetikai állományát ez még nem magyarázza. Reich és kollégái szerint a dél-oroszországi Jamnaja-kultúra állattartói adhatják az európaiak hiányzó, harmadik genetikai elemét.