A Curiosity marsjáró legújabb mérései megfejthetik a Mars furcsa kráterbuckáinak titkát. A Gale kráterben poroszkáló terepjáró adatai szerint a marsi krátereket egykor víz boríthatta. Ez magyarázatot adhat a Gale kráter mélyén talált furcsa felszíni képződmények létrejöttére. A Mars-kutatók szerint egykor vízben úszhattak a kráterek, majd idővel kiszáradhattak, a szél pedig több száz méter magasra torlaszolhatta fel a homokot.

A Gale kráter közepén látható homokbucka egykor egy tó lehetett (a sárga kör a Curiosity leszállóhelyét jelöli) NASA

A legújabb mérések alátámasztják, hogy a bolygót a szelek formálják a legerősebben, mivel nincs számottevő lemeztektonikai mozgás, sem víztömegek nem alakítják már a felszínt.

Hogy igazolják a Curiosity méréseit, a Földön reprodukálták az ottani folyamatokat. Egy alig 30 centi átmérőjű minikrátert hoztak létre, amelyet nedves homokkal töltöttek meg, majd azt figyelték egy szélcsatornában, hogyan formálja és fújja szét a szél a homokot.

„Ugyanaz az eredmény jött ki, mint amit a Curiosity is látott a Marson” – idézte a Space.com Mackenzie Day geofizikust, a Geophysical Research Lettersben megjelent tudományos publikáció fő szerzőjét.

A kísérletet a kráterek eróziójának számítógépes szimulációjával is támogatták, amely 30 kráter vizsgálata alapján szintén azt mutatta, hogy a Mars úgy 3,7 milliárd évvel ezelőtt még sokkal melegebb és nedvesebb hely lehetett, jóval barátságosabb az élet kialakulására nézve, mint ez a mostani rideg porfészek.