A tél beálltával a szürkebálnák elhagyják az északi Bering- és a Csukcs-tengert és mintegy két és félezer példány megkezdi  vándorútját dél felé. Összesen húszezer kilométert tesznek meg, naponta átlagosan 145 kilométert.

"A mexikói partoknál a bálnák egy része a drogcsempészek által használt cianid miatt pusztul el" - mondta el Juan Rafael Elvira, a  Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Titkárságának munkatársa. A drogkereskedők a tengerbe rejtett kokaincsomagjaik helyének megjelölésére használják a cianidot, amely a vízzel keveredve fluoreszkál.

A 9-15 méter hosszú, 35 tonna súlyú bálnákból szakértők szerint 25 ezer példány él a földkerekségen, és úgy tartják, hogy a  Csendes-óceán északnyugati partvidékén élő összes szürkebálna a mexikói vizekben születik.

A szakértő elmondta, hogy a gazdasági válság nem érinti a bálnák védelmére szánt kiadásokat - a mexikói kormány biztosítja a  szükséges eszközöket, hogy ezek a fajok "menedékre leljenek a mexikói tengereken és születési bizonyítványuk is itteni keltezésű lehessen".