A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központban tartott minapi vitafórumon mindenesetre a résztvevők úgy voksoltak, hogy számukra a Pluto továbbra is bolygó. Ez a szimpátia szavazás azonban nem változtat a helyzeten, de rávilágít arra, hogy nem ültek el a viták.

Az űrkutatók feltételezése szerint több száz Pluto-méretű objektum lehet a külső Naprendszerben. Egy éven belül sokkal többet tudunk erről a problémáról, hiszen a 2006 elején elindított New Horizons nevű űrszondának már alig a Föld-Nap távolság háromszorosát, vagyis 450 millió kilométert kell megtennie, hogy 2015 július 14-én elhaladjon a Pluto és holdjai mellett. A New Horizons az első űrszonda, amelyet direkt azzal a céllal indítottak, hogy feltérképezze a Plutot és holdjait.

De mégis mi vezetett a Plútó lefokozásához? Egy égitestet akkor tekintünk bolygónak, ha a Nap körül keringő égitest elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy megközelítőleg gömb alakú legyen és tisztára söpörje a pályáját övező térséget.

Az 1930-ban felfedezett Plútó ezt az utóbbi kritériumot nem teljesít, ugyanis nagyjából a Pluto méretének nagyságrendjébe eső számos égitestet fedeztek pályája közelében – azaz, nem söpörte tisztára égi udvarát. Ezért fokozták le és sorolták a törpebolygók családjába. Tetszik, nem tetszik ez így marad, ha csak valami rendkívülit nem lát meg jövő júliusban a New Horizons.