Marsot ért a Kíváncsiság
Közép-európai idő szerint reggel 7 óra 19 perckor landolt a Curiosity, azaz a Kíváncsiság nevű amerikai űrjárgány a Marson, ám erről csak 13 perccel később értesült a földi személyzet – a hatalmas távolság miatt ugyanis ennyi ideig tartott, mire az örömhír a Marsról a Földre ért. Az időeltolódás miatt sem volt lehetőség a folyamatba való emberi beavatkozásra: mindent az automatikus rendszerekre bíztak.
A csaknem egytonnás űrjármű másodpercenként 0,6 méteres sebességgel érte el a 155 kilométer átmérőjű Gale-kráter talaját, az ütközést könnyedén viselte el a szerkezet. (A folyamatos fékezés roppant sikeres volt, hiszen a belépési sebesség másodpercenként 5550 méter volt.) A Kíváncsiság a következő két évben a marsi életnyomok után kutat – mert azt hisszük itt a Földön, hogy egykoron folyékony víz hullámzott arrafelé, és más feltételek is adottak voltak az élet kialakulásához –, de nem kizárt, hogy egy évtizeden át küldhet fontos mérési eredményeket a Marsról. Ez már a negyedik marsjáró a vörös bolygón, de minden korábbi elődjénél kifinomultabb műszerekkel szerelték fel – nem mellesleg a tömege is négyszerese az 1997-ben elsőként landolt robotének.
A tavaly novemberben kezdődött 570 millió kilométeres küldetés legveszélyesebb mozzanata éppen a marsi leszállás hét perce volt, ezért fogadta kitörő örömmel a pasadenai űrközpontban dolgozók mindegyike, amikor a Mars körül keringő amerikai űrszonda, az Odyssey a sikeres landolást jelentette. A Marsot érés pillanatában a Curiosity kijelölt leszállóhelye, a Gale-kráter nem látszott közvetlenül a Földről. Szerencsére arra járt a NASA Mars Odyssey szondája, amely a Mars körül keringő átjátszóállomásként közvetítette a Curiosity landolását. Nem sokkal ezután már az első fekete-fehér képek is megérkeztek a Földre az egyik kerékről, illetve annak árnyékáról, valamint egy lencsevédőről – a színes felvételekre néhány napot még várni kell.
