A hírmorzsákból indirekt módon az is kiderül, hogy az évtized egyik tudományos áttörésének ígért részecske - amelynek kétségbevonhatatlanul igazolt létezése végre megerősítené a fizika standard modelljét, vagyis lehetővé tenné az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatás, valamint a kvantumtérelmélet szintézisét - egyelőre még valószínűleg nincs meg, de a tudósok a Svájc és Franciaország alatt körbefutó Nagy Hadronütköztetőben olyan jeleket észleltek, amelyek 99,9 százalék fölötti valószínűséggel csak a Higgs-bozontól származhatnak.

A nevezetes szubatomi részecske körül már több mint egy éve egyre nagyobb a felhajtás a tudományban - sőt, már a Hadronütköztető 2008-as átadása óta vár a világ a szerdai (vagy egy annál is egyértelműbb) bejelentésre.

A Higgs-bozon létezését először az azóta Nobel-díjat kapott Philip Anderson sejtette meg 1962-ben, majd elméleti alapon több fizikus - köztük a névadó Peter Higgs, aki a mostani eseményen is jelen lesz - megerősítette, "látni" (azaz műszerekkel kimutatni) viszont még senkinek sem sikerült.

A bejelentés voltaképpeni tárgyát a CERN erősen igyekszik titokban tartani, leginkább amiatt, hogy a legutóbbi nagy dobásukat, a fénysebességnél gyorsabb neutrínók "felfedezését" - mint utóbb kiderült - mérési hibának köszönhették. Hogy ezúttal talán komolyabb, kézzelfoghatóbb eredményről van szó, azt egyebek között az is jelzi, hogy Amerika is részt kér az európai dicsőségből: a chicagói Fermilab (a CERN ottani konkurense) hétfőn - korábbi, sokévnyi mérések adatainak kielemzésére támaszkodva - azt közölték, hogy sikerült "pontosan" meghatározniuk a Higgs-bozon tömegét (tapasztalati úton, vagyis voltaképpen bebizonyítva, hogy a részecske létezik). Ha ezt valóban sikerül igazolni - nekik vagy a CERN-nek -, akkor kiderül, hogy hová tűnik a tömeg, amikor az anyagot olyan szubatomi részecskékre bontjuk, amelyek együttes tömege kisebb, mint a kiindulási anyagé volt.

A skót Peter Higgs teóriája szerint létezik egy mező, ami az összes többi részecske tömegét megteremti, és ezt a mezőt a Higgs-bozon hozza létre.