Műszaki hiba miatt volt gyorsabb a fénynél a neutrínó?
Minden eddigi kísérlet ugyanis azt igazolta, hogy a fénynél semmi sem mehet gyorsabban. A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 méter per másodperc.
A neutrínók rendkívül áthatoló, és emiatt igen nehezen észlelhető elemi részecskék. Mindenféle radioaktív reakcióban keletkezhetnek, és az Ősrobbanás óta tele van velük a Világegyetem: az ujjunk hegyén másodpercenként több milliárd neutrínó repül át.
A tavalyi kísérlet során nem az emberi ujjat használták, hanem a genfi gyorsítóból lökésszerűen neutrínócsomagokat küldtek a földkérgen keresztül a Rómától délre, egy kilométer mélyen a föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé – a két kísérleti helyszín 730 kilométerre volt egymástól. (Az OPERA-kísérletben tucatnyi ország kétszáz fizikusa dolgozik.) A kutatók azt találták, hogy a neutrínók 18 méterrel hosszabb utat tettek meg, mint amennyit a fény ugyanennyi idő alatt megtett volna. A kísérlet szerint sem az időmérő eszköz mérési pontatlansága, sem az egymástól 730 km-re lévő CERN-i neutrínóforrás és az olaszországi detektor távolságának eltérése (pontatlansága) nem indokolja a jelentős eltérést. Mivel a kísérletezők minden lehetséges hibaforrást megvizsgáltak, úgy gondolták, érdemes a tudományos közösség elé állniuk, és a többiek segítségét kérni az eltérés megértéséhez.
Egy ma reggeli bejelentésében a CERN főigazgatója körlevélben azt közölte kollégáival, hogy két problémát is találtak az OPERA kísérlettel: az egyik növelné, a másik csökkentené a megfigyelt furcsa jelenséget. A növelő egy hibás elektronikai egység, a csökkentő pedig egy jelkábel laza kapcsolata. Az utóbbi egy optikai kábelé, amely az órák szinkronizálására szolgáló, olaszországi GPS-vevőt kötötte össze a mérőrendszerrel. A kísérletezők tanulmányozzák a két hiba lehetséges hatásait, de konkrét eredményeket csak a CERN-i gyorsítórendszer áprilisi elindulása utánra, májusra ígérnek.
Az újsághírek, természetesen, messze ez előtt járnak. A Science magazin már közölte, hogy az optikai kábel hibája éppen azt a kritikus 60 nanomásodperc különbséget okozta, amellyel előbb érkeztek a neutrínók a fénysebességnél vártnál, erről azonban a hivatalos kommünikében szó sem volt. Horváth Dezső fizikus szerint a végleges válasszal meg kell várnunk a kijavított rendszerrel megismételt kísérletet.
A magyar fizikus szerint a kísérletekben mindig vannak bizonytalanságok és mindig előfordulhatnak hibák. Az előbbieket igyekszünk minimalizálni és a nagyságukat megbecsülni, az utóbbiakat ki kell küszöbölni. Amikor azonban valami olyan új jelenséget észlelünk, amely a korábbiaknak ellentmond, igencsak szkeptikusak vagyunk. Addig nem hiszünk el semmit, amíg másik, független kísérlet meg nem erősíti. A tavaly szeptemberi eredmény hallatán mindenki felszisszent, mert ez ellentmondott a relativitáselméletnek, amelyet 100 éve minden kísérlet messzemenően igazol. A CERN óvatosságra intett ezzel kapcsolatban, és maguk a kísérletezők is igen visszafogottan nyilatkoztak. Ugyanakkor persze a fizikusok között óriási érdeklődést váltott ki a megfigyelés, nagyon sokan próbálták ezt az eredményt elhelyezni a fizika ismert rendszerében. A mai bejelentés új helyzetet teremtett, de nem zárta le egyértelműen a vitát.
