Az űrszonda a Szivárvány-öbölben érte el a Föld mellékbolygójának a felszínét. A pekingi űrközpontban üdvrivalgás köszöntötte a sikeres landolást. Ez az első alkalom, hogy kínai űreszköz leszállt valamely égitestre. Ezt eddig csak az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió mondhatta el magáról. Utoljára 1976-ban szállt le szonda a Holdon, a szovjet Luna 24.

A Csang'o-3-at a Hosszú menetelés 3B típusú hordozórakétával indították küldetésére. A 140 kilós, hatkerekű, óránként 200 méteres sebességre képes holdjáró rovert a tervek szerint 24 órán belül leválasztják a szondáról, és útjára indítják, a tervek szerint három hónapos tudományos munkát végez majd az égitest felszínén..

A kínai állami televízió már képeket is mutatott az űrszondáról a Hold felszínén, mely szombat este ért talajt. 

A Csang'o-3 küldetése az egyszerre tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi célokat szolgáló kínai Hold-program második szakaszának része, az eddigi legbonyolultabb feladat. A harmadik szakaszban a program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be és hoznak a Földre, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, a Hold nem az utolsó állomása a kínai űrkutatásnak.

The Long March-3B rocket carrying the Chang'e-3 lunar probe blasts off from the launch pad at Xichang Satellite Launch Center, Sichuan province December 2, 2013. The Chang'e-3 lunar probe comprises a lander and a moon rover called "Yu Tu" (Jade Rabbit) which will be deployed to explore the surface of the moon. The lunar probe is expected to land on the moon in mid-December if everything goes according to plan. REUTERS/China Daily (CHINA - Tags: SCIENCE TECHNOLOGY TPX IMAGES OF THE DAY) CHINA OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN CHINA