Lesz olcsó napenergia
Az ötlet a Harvard Egyetem kutatóitól származik: ők vetették fel, hogy a World Community Grid (WCG) segítségével lehetne rátalálni a jelenleg 15 százalékos hatásfokú napcelláknál hatékonyabb megoldásokra.
Ennek beláthatatlan jelentősége lenne a napelemes technológiák terjedése szempontjából: míg ma egy napenergiás áramtermelő beruházás megtérülési ideje 20-25 év, a hatásfok megduplázásával és a szériák növelésével 10 év alá lehetne csökkenteni a megtérüléshez szükéges időszakot, ami már a bankok számára is vonzóvá tenné az új projektek finanszírozását.
A WCG működési elve azon alapul, hogy a projekthez csatlakozó emberek és cégek számítógépeinek és laptopjainak szabad számítási kapacitása megfelelő összehangolás esetén hatalmas kutatási teljesítményre képes. Az IBM kezdeményezésére 2004-ben létrehozott hálózatot eddig egyebek mellett az AIDS és a rák elleni küzdelemben, valamint például a rizstermsztés hatékonyságának növelésére is használták.
A WCG informatikai értelemben egy 179 teraflop teljesítményű virtuális szuperszámítógép, amely a legerősebbek közé tartozik a világon. Alan Aspuru-Guzik, a Harvard Egyetem professzora, a program vezetője úgy véli, két év alatt látványos eredményeket lehetne elérni a napelem-fejlesztésben a WCG-segítségével: olyan szintre lehetne eljutni, amihez hagyományos eszközökkel, a szuperkomputer nélkül 22 év kellene.
A programban olyan molekulákat és vegyületeket keresnek, amelyek napcellák alapanyagaként a szilíciumnál nagyobb hatékonysággal üzemelnének. Két esztendő alatt összesen több mint egymillió atomkonfigurációt fognak megvizsgálni. Arra számítanak, hogy a természettől ellestt működési elvű, de mesterséges alapanyagú napcellák olcsóbbak és rugalmasabbak is lesznek a jelenleg használt megoldásoknál. Mindez jelentősen csökkenetné a napáram-termelés kötségeit, és kibővítené az alkalmazási területeket.
Hasonló módszerrel - a növények energiatermelő folyamatait lemásolva - a közelmúltban már fontos előrelépést sikerült elérni: amint arról a Science beszámolt, egy kisméretű, nagyon egyszerű rendszerben a Nap energiájának segítségével a vizet hidrogénre és oxigénre bontják, majd egy üzemanyagcellában újra összeállítják, és közben elektromos áramot nyernek. A módszer lehetővé teszi, hogy a napfényes időszakban termelt energiát minimális veszteséggel éjjel vagy borus időben is fel tudják használni.