Az értékelést a 2007-2008-ban lezárt természetvédelmi projektek körében végezték el, első alkalommal a LIFE történetében. Az első válogatásban megnevezték a 26 legjobb projektet, melyeket a „Best LIFE Nature project" díjjal jutalmazzák, majd ezen programok közül kiválasztották az öt legjobbat, melyeket a „Best of the Best" címmel tüntetik ki. A díjakat 2009. június 24-én, a Green Week rendezvénysorozat keretében adják majd át Brüsszelben. A Rákosi vipera program az első, 650 ezer eurós LIFE-támogatás lezártával nem fejeződik be. Sőt, 2009-től LIFE+ támogatással, 2,2 millió eurónak köszönhetően további 5 évre garantált a faj védelmével kapcsolatos tevékenység, immár Kárpát-medencei léptékben.

Európa legveszélyeztetettebb mérges kígyója a rákosi vipera. A kipusztulással fenyegetett alfajból a 2000-es évek elején alig 500 példány él szabadon. A népnyelvben homoki kígyónak ismert hüllőt az ötvenes években Rákosi Mátyásra való tekintettel az 1893-ban adott hivatalos rákosi vipera névről parlagi viperára keresztelték át, holott a nálunk található forma csak a parlagi vipera közép-európai alfaja. A rendszerváltás óta ismét rákosi vipera a hivatalos név. A kígyó egykoron hazánk mellett Ausztriában és Romániában is élt, ám a két szomszédos országban kipusztult. Mementóként maradt a magyar állomány. Hazánkban 1986 óta fokozottan védett. Jelenleg a magyar fauna elismerten legveszélyeztetettebb alfaja.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 1993-ban felvállalta a viperák védelmét. A Kiskunsági Nemzeti Park tulajdonában álló, de a madártani egyesület által irányított kunpeszéri Viperavédelmi Központban a hüllők párba állítását genetikusok felügyelik. A szakemberek szerint a hazai viperapopuláció életképes csoporttá fejlesztéséhez legalább ötven év kell.

A vipera alapvetően sáskákkal, tücskökkel, szöcskékkel táplálkozik. A rákosi vipera mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marás méhcsípésszerű, gyorsan múló tünetekkel jár.

Rákosi vipera