„Nem elég egy természetvédelmi területet papíron létrehozni, rendszeresen ellenőrizni kell, hogy sikerül-e azt jó ökológiai állapotban tartani. Nem kis feladat, hiszen az EU területének csaknem egyötöde a Natura 2000 hálózat alá tartozik, a tagországoknak pedig hatévente jelentést kell tenniük ezek természetvédelmi állapotáról. Általában terepbejárásra alapozzák ezeket a felméréseket. Mi nemzetközi együttműködésben olyan módszert fejlesztettünk, amely lehetővé teszi, hogy repülőről, gyorsan és pontosan ismerjük meg természetvédelmi területeink állapotát” – nyilatkozta Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

Lézerszkenneléssel előállított élőhelytérkép Püspökladány térségében.

A szikes gyepekben kidolgozott eljárás lényege, hogy a repülőről lézerrel pásztázzák a felszínt, és a kapott adatokból automatikusan azonosítják a természetes élőhelyeket és a rájuk leselkedő veszélyeket. Ez a munka egy célzott repüléssel kezdődött. 2012 tavaszán és 2013 nyarán a püspökladányi Ágota-puszta fölött mintegy hatszáz méter magasan repült egy kis négyszemélyes gép. A gép orrán levő eszköz lézere másodpercenként ötszázezer villanással világította meg a talajt és a növényzetet, miközben egy GPS folyamatosan rögzítette a gép helyzetét.

A repülés előtt és után biológusok járták a pusztát, felmérve a növénytársulásokat, a gyomokat, cserjéket, a legelést és az emberi tevékenység nyomait. A csapat informatikusai a biológusokkal a lézerszkennelt adatokból egy igen részletes, fél méter felbontású növényzeti térképet állítottak elő. Ezt követően – tizenhárom jellemző alapján – felmérték többek között a jelen lévő növényfajokat, a legelés hatásait és az idegenhonos fajok jelenlétét is.

Ezek alapján lehet elvégezni a terület természetvédelmi állapotának végső értékelését. A kutatócsoport célja az volt, hogy ezen változók mindegyikét egyenként térképezzék fel a lézerszkennelt adatokból, hogy így az eredmény közvetlenül összehasonlítható legyen azzal, amit a hagyományos terepi eljárással mérnének. A terepen felvett ellenőrző minták 80-90 százalékával egyezett a szkennelt módszerrel produkált eredmény. Mivel gyakran két, külön szakértő botanikus által végzett hagyományos terepi felmérés sem hasonlít tökéletesen egymáshoz, ez a pontosság kiemelkedően jónak számít. Számos olyan természeti jellemzőt is sikerült így nagy területen térképezni, amelyet korábban a távérzékelés számára elérhetetlennek tartottak.